Ha szeretnénk a vízellátásunkat saját magunk megoldani és nem szeretnénk a szolgáltatóktól függeni általában akkor kerül szóba a házi vízellátó.

Általában fúrt kutakról üzemeltethetjük ivóvíz ellátás céljából de ritkábban használhatjuk nyomásfokozó szivattyúknak is víz szolgáltatóktól vett víz tovább emelésére. Öntöző rendszerek kiszolgálása ásott kutakból is lehetséges de ezeket a kutakat ne használjuk ivóvíz vételezésére. Az ásott kút a felszín alatti vizeket gyűjti össze.Ezek a vizek sajnos rendkívül magas nitrát és foszfor tartalmúak már a felhasznált műtrágyák növényvédőszerek és a tisztítatlan szennyvíz, szikkasztóban történő elhelyezése miatt A nagy szeméttelepek komposztdombjaikkal szintén hozzájárultak ehhez a tényhez.Ízük is általában az ihatatlan kategória.Baktérium tartalmuk a megengedett határérték többszöröse lehet.Sajnos ezek tények.Amíg nagyapáink még ezeket a kutakat használták és élő felszín alatti vizeket itták , addig a fejlődés áraként mi már nem ihatjuk. Maradnak a rétegvizek amik a felszíni vizeket vízzáró réteggel elválasztó rétegek tartalmaznak. Ezek a vízzáró rétegek is sérülnek a bányászat (kő, agyag, esetenként más nyersanyagok bányászata miatt),és a helytelenül fúrt kutak miatt. Ezért méressük be ha ivóvíznek szeretnénk felhasználni a kútvizünket. Ezt bármelyik nagy víz szolgáltató elvégzi nekünk és nem is túl drágán. Elmondható a fúrt kutakról . hogy 40-50 méteren azért már lehet ivóvíz minőségű vizet találni.A kutak köpenycsövében ez a felszín alá 3-4 méterre is feltörekszenek a réteg nyomása miatt. Ha a felszín fölé jön a a vizünk kifolyó kútnak vagy pozitív kútnak nevezzük. Ilyenekkel ma már csak ritkán találkozunk a fokozott víz kivétel miatt .

A házi vízellátó itt lép be a képbe. Ha ivóvíz ellátásra szeretnénk használni a kialakításnál vegyük figyelembe a téli üzemet. Ez egy jól szigetelt aknában kialakítható hely lehet vagy egy pince a kút közelében. Legyen a kúthoz legközelebb vagy akár a kútfej legyen ebben az aknában.Használhatunk csőszivattyút is a megfelelő tartállyal és nyomáskapcsolóval.  Ezek az elemek biztosítják a folyamatos kényelmes üzemet. Ezek az elemek megtalálhatók a gyárilag szerelt kompakt házi vízellátóknál is. Hosszú megbízható üzeműek a drágább kategória termékei Pedrolló Willo .stb…Ezek akár több évtized használatot is lehetővé tesznek akár folyamatos üzem mellett is. A barkács jellegűek inkább időszakos használatra nyári öntözésre kiválóak. A házi vízellátók adattábláin leolvashatók a gép adatai is. Rajta van a szivattyú teljesítménye is ezt watt-ban adják meg a gyártók. Mennyi vizet képes szállítani ez liter/perc vagy liter/óra mennyiségben adják meg. Mekkora nyomást képes előállítani ezt álltalában bar-ban adják meg. És mekkora magasságra képes a vizet  emelni ezt Hmax-ban szokták megadni. Ezeknek az adatoknak az alapján választjuk ki a készülékünket. Ezeket az adatokat egy adattáblán jól látható helyen szokták feltüntetni.

A szivattyú adattábláján található adatok

De kezdjük az elején.

CE jelzés Az Európai szabványoknak megfelelő

Qmax: Folyadék szállítási mennyiség l/percben

Hmax : Ekkora vízoszlopot képes megemelni a szivattyú jelen esetben ez 41 m

Sucht. Hmax: Ez a szívómélység maximálisan 9m ebben az esetben. Az elméleti szívó mélység az abszolút nulla tehát a légköri nyomás mínusz ami azt jelenti kb. 10,5 méter  ezt egy szivattyú sem képes elérni. Tehát ha valamelyik szivattyúra az van írva 11 méter az képtelenség. Mivel az abszolút nullát lehetetlen túlszárnyalni.

Size: A szivattyú csatlakozási mérete 1″ a szívóoldal és 1″ a nyomóoldal csatlakozása

1-Mot egyfázisu  220-240 voltos 50 Herzes 2900/perces  fordulatú motor

0.5 kW  0.7 Lóerős 3.2 Amperes  IP 44 védelemmel

10 mikrofarádos kondenzátor   VL 450 volt túlfeszültségvédelemmel  I CLB hővédelemmel

Ebből ami érdekes nekünk a Qmax a Hmax és Sucht.Max

Hogyan is kell érteni ?Ha a Hmax vagyis az emelő magasságunk és a Sucht.Max vagyis szívó mélységünk 0 vagy ahhoz közeli akkor a Qmax  vagyis vízhozam akkor valós adat.60l/perc

Ez gyakorlatban úgy nézne ki ,hogy közvetlenül egy tóparton áll egy szivattyú és rögtön a nyomóoldalon mérnénk a vízhozamot akkor az adattáblán mért adatot kapnánk. A gyakorlat viszont mást mutat. A vizet szeretnénk máshol felhasználni és gyakran mélyebbről kell a vizet kiszivattyúzni mint a felhasználás helye.Ehhez hozzájön a csővezetékünk alaki ellenállásából adódó veszteség is. Ezért vízhozam csökkenés várható a vízvezetékünk végénél. Tehát vegyük figyelembe azt is milyen messzire kell vinni a vizet a vízvezetékben és mennyi az átengedő képessége ennek a csőnek. Ha egy kb 600 wattos szivattyúval szeretnénk elnyomni a vizet 100 méterre aminek a szívóoldala 9 méteren van és képes a 35 méteres vízoszlop megemelésére és 3600l/óra a folyadékszállítása ,akkor a csövünk végén zárt állapotban elérnénk a 3.5 bar-t .De amint kinyitjuk a csapot azt tapasztaljuk h a nyomás leesik és a vízhozamunk az 1000 litert sem éri el óránként a veszteségek miatt.A veszteségek növekedése a csőátmérővel fordítottan arányos. Minél kisebb a csőátmérő a veszteség annál nagyobb. Az alaki ellenálásból következő veszteségek csökkentése érdekében lehetőség szerint a szivattyú nyomóoldali méretével azonos mérettel alakítsuk ki a vízvezetéket.

Javaslataim

Ezért méretezzük túl a szivattyúnkat is és válasszunk nagyobb teljesítményűt ha messzebbre kell vinni a vizet. Vegyük figyelembe a kút vízszint ingadozását és a szállítási távolságot is. Építsünk olyan rendszert ami több vízvételi helyet is kiszolgál egyidejű használatnál. Ezekre kifejezetten alkalmasak a csőszivattyúk nagy teljesítményük miatt.         A csőszivattyúk fagytalanítása sem szükséges mert a kútban állandóan plusz fok van. Csővezetékünket ha fagyhatár alá tesszük avval sem lehet gond. Érdemes egy gépházat csinálni egy pincében ahol a nyomáskapcsolónkat és tágulási tartályunkat el tudjuk helyezni így megtudjuk védeni a fagytól az egész vízvezeték rendszert. Téli használatra is alkalmas és az ivóvizet sem kell olyan fogyasztókra használni aminél nem fontos pl WC. mosógép kerti csap stb… Ehhez elegendő a nyomócsővel beállni a helyiségbe a tágulási tartályt vagy egy hidrofor tartályt bekötni ami biztosítja a rendszer nyomását.

Ezek a tartályok nem a víz tárolására szolgálnak hanem a nyomás megtartását biztosítják. Ezért is csak egy bekötési lehetőség van rajta . A nyomáskapcsoló ebbe a tartályba vagy a csőbe van bekötve és ez vezérli a szivattyút. Ezzel a módszerrel jelentős víz mennyiséget spórolhatunk meg kis befektetéssel.

Szivattyú bekőtése

A bekötési rajz a következő ábrán jól látható.A szivattyú után visszacsapó szelep Azután a nyomáskapcsoló és a mérőóra utána a hidrofortartály és a szelep.Ezek az elemek bárhol  hosszabb csővel is elhelyezhetők ha a sorrendet betartjuk

A bekötési rajz

Ugyanez érvényes csőkút szivattyúra is annyi különbséggel , hogy a szivattyú a szívócső leg elején található benne a kútban. A szerelvények viszont ugyanazok.