Betiltják a szilárd tüzelésű berendezéseket és a gáz konvektorokat

Közzétéve Szerző:
Válasz

Felreppent a hír , hogy betiltják a szilárd tüzelésű kályhákat kazánokat és evvel együtt a gázkonvektorokat.

Szeretnék megnyugtatni mindenkit aki emiatt aggódik , h a hír mint annyi sok hír …álhír.

A gázkonvektorokra vonatkozó, 1186/2015/EU és a 1188/2015/EU rendeletekben foglalt követelmények egy lépésben szigorodtak. 2018. január elsejétől tehát a Magyarországon nagy számban használt gázkonvektorokra ( több mint 3 millió darab van használatban) a fokozott energiahatékonysági előírások léptek életbe, természetesen csak az újonnan, főleg a készülékcserék céljából forgalomba hozott berendezések esetében.Tehát nem a régi használatban levő hanem az újonnan felszerelt vagy cserélt készülékeknél.

Szilárdtüzelésű berendezések

2017. április 1-én lépett hatályba a max. 70 kW teljesítményű szilárd tüzelésű kazánokra és ezeket tartalmazó rendszerekre vonatkozó rendelet. A jogszabály néhány, így a kizárólag meleg víz biztosítására, a levegő melegítésére használt és a nem fás biomasszával működő kazánok kivételével, általánosan érvényes lesz.

2020-tól szigorodnak a max. 500 kW  teljesítményű központi fűtési szilárd tüzelésű kazánok, 2022-től a max.50 kW teljesítményű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó forgalomba hozatali és használatbavételi követelmények is.

A nyitott égésterű, szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések(nyílt tűzterek) szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 30%-nál kisebb, zárt égésterű berendezések (kályhák) szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 65%-nál, pellettel működő berendezések esetén 79%-nál kisebb.

Az új rendelet szigorú követelményeket támaszt a kibocsátott szálló por mennyiségére, a kibocsátott gáznemű szerves vegyületek mennyiségére, a kibocsátott szén-monoxid mennyiségére és a kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségére is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak ún. öko-tűzterek lesznek engedélyezhetőek 2020-tól központi fűtést kiszolgáló kazánok, 2022-től egyedi helyiségfűtő berendezések (szilárdtüzelésű kályhák) esetén.Tehát ha cserélünk nem lesz lehetőségünk alacsony hatásfokú berendezést vásárolni.

A gyakorlatban mindez: a szigorítások érvénybe lépése után azt jelenti , hogy az alacsony hatásfokú  kályhánk helyett vagy a vegyes kazánunk helyett csak magas hatásfokú korszerű berendezéseket tudunk beszereltetni.Gondolok itt a faelgázosító , pelletkazánokra vagy a modern fatüzelésű kazánokra.De a régieket nem kell lecserélni.Nem kell kidobni lezárni stb…Viszont ha újat teszünk be ,csak korszerűeket választhatunk.Nemegyszer tetemes állami támogatással.

Személy szerint kifejezetten örülök ennek a rendeletnek mert a fűtési kultúránk változásához fog vezetni.Belátjuk , hogy a megújuló energia forrásoknak igenis van jogosultságuk a nem megújuló energia forrásokkal szemben.Megjegyezném itt a megújuló energia források azért azok mert 1-60 év alatt teljesen megújul a ciklus , szemben a nem megújulókkal ahol a ciklus 50-150 millió év.A ciklus a szénalapúenergiahordozókra vonatkozik ill az energiára amit a növények ill a fosszilis energia hordozók megkötnek.

Be fogjuk tárolni a fánkat már 2 évre előre vagy áttérünk pelletre.Értékelve ezeknek a rendszereknek az előnyét és végre nem az eget fogjuk fűteni vagy a levegőt szennyezve füstölünk a vizes fa miatt.

Ezekben a készülékekben nem eltüzelhető a 6-9 hónapos vágású fák.Hatásfokuk miatt gazdaságosabb fűtés és hatékonyabb energia kivétel valósul meg.Kevésbé terhelve ezzel a környezetünket mind az erdő mind pedig a levegő irányába.

Csak számolni kell .Nem bonyolult.

A jelenlegi kazánjaink -ismerve a fűtési rendszereket- legtöbb esetben, szénre készült kazánok alacsony hatásfokkal 40-50 % .Ez azt jelenti a fa fűtőértékének csak a felét vesszük ki a többi megy ki a kéményen.

Nagyon kevesen tárolják be a fát 2 évre előre menőleg.Pedig a fafűtésnél ez lehet a másik lék a hajón mert a friss 2-3 hónapos vágású fa fűtőértékének 50%-a arra mehet el , hogy elpárologtassa a benne levő vizet és fent tudja tartani az égés folyamatát.Az 11-12 hónapos vágású fa elérheti a 18-20% nedvességtartalmat ha fedett szellős helyen tartjuk.Fedett.És szellős.Nem a szabad ég alatt.

Kémények huzatát szerintem sehol senki nem méreti.Kiviszi a füstöt akkor már jó is.Csakhogy az égés szempontjából fontos levegő hűti is a tűzteret ha túl sok a huzata a kéménynek.A kiáramló gázok nem tudják leadni a hőt a kazántestnek mert túl rövid ideig tartózkodnak a tűztérben.És ha száraz is a fánk elég anélkül , hogy a kazántestnek átadná a meleget Ez újabb hatásfok romláshoz vezet.A kéményben ég el a maradék éghető gáz.

Számoljunk csak! 50% első körben.A maradékból a második körben még 50% marad 25%!A kéményt hozzá sem számolom.De ha van egy erős szívóhatású kürtővel rendelkező kéményünk ez a 25 százalék még tovább romolhat 20 vagy akár 15 százalékra is.Itt még csak a kazán és a kémény viszonylatában számoltunk.Nincs benne a szigeteletlen kazán , csövek , kazánház,stb…

Ennyire vagyunk hatékonyak.Szemben a  faelgázosító egy pelletfűtés vagy biomassza égetővel és egy szakszerűen megépített rendszerrel ami 80 százalékon üzemel.És akkor most lehet bátran forintosítani is.

Üdv Z

 

 

A fatüzelésű berendezések kátrányosodása

Közzétéve Szerző:
Válasz

Előre bocsátom nem vagyok fizikus.Viszont szeretem az analizálást és a lentebb leírtakat nem máshonnan ollóztam össze hanem a saját méréseim ill megfigyeléseimet próbáltam összeszedni .Biztosan van tudományos alapja de most nem törekszek meggyőzni senkit.

Egy normál vegyes tüzelésű kazánban nagyon jól megfigyelhető a fatüzelésnél a kátrányosodás.Ennek több összetevője van

  • Hideg visszatérő
  • Vízes fa
  • Szekunder levegő hiánya

Érdemes tudni a kazánban történő égés alatt nem a fa ég el hanem a fából keletkező fagáz ez az égés 80-85 százalékát teszi.A folyamathoz 220 350 fok szükséges.Az égés folyamata alatt a tűz valódi hőfoka elérheti a 750 800 fokot is.Ez optimális esetben állhat fenn.Optimális égést és a keletkező fagázok elégetését a másodlagos levegő hozzáadagolással tudjuk elérni

  • A hideg visszatérő miatt a kazán nem tudja elérni az üzemi hőfokot ezért a keletkező fagázokból az alacsony kazántest hőfoka miatt kicsapódik a keletkező fakátrány.

A visszatérőt min 63 fokra kell a megfelelő berendezéssel fűteni (Pl Ladomat ,Esbe).Ezek a következőképpen néznek ki.Egy termosztát beiktatásával a bypass vezetéken keresztül keringetjük a készülékben a vizet ami ha elérte az üzemi hőfokot 63 C° akkor kiengedi a felhasználó berendezések felé (radiátor ,puffer ,HMV tároló) az előremenőn keresztül. Ezzel a berendezéssel orvosolhatjuk ezt a kis hibát amitől kazánunk vagy vízteres kandallón élettartama évtizedekkel megnőhet.

  • A vizes fa akár 40 százalékkal visszahűtheti a tüzünket hasonló hatást elérve mint  a hideg kazántest. A kilépő  füstgázok alacsony hőmérséklete miatt a kémény is elkezdhet kátrányosodni. Ezért veszélyes a „megrakom a tüzet és lezárom”. Annyi levegő van ami épp elégséges a fagáz képződéséhez de az elégetéshez már kevés ezért a kilépő füstgáz hőmérséklete sem fogja elérni esetleg a 60-100 fokot sem.Ami a kéménybeli  kondenzációhoz vezet mert itt a füstgázok tovább hűlnek.A kéményen kilépő füstgázok hőmérséklete a 20C°!!! értékig is visszahűlhetnek a negatív hatások miatt.
  • A szekunder levegő hiánya is okozhatja a kátrányosodást az elégtelen levegő és ezáltal a tökéletlen égés miatt.A megfelelő primer adagolással tudjuk szabályozni a fagáz termelődését a szekunder levegő adagolással a fagáz elégését szabályozzuk.A kettő együttes szabályozásával a kiáramlási sebességet szabályozzuk.Amivel a hatásfokot növeljük.A kiáramlás sebessége akkor jó ha a kilépő füst hőmérséklete minél alacsonyabb ezáltal a hasznosítása a készüléknek magas.Alapvetően vannak korlátai a készülékeknek és az égés folyamata sem szorítható ésszerű korlátok alá.Ezért ritkán érhető el 90 százaléknál magasabb hatásfok.Ez a folyamat fenttartásához szükséges hőveszteség miatt van ill a jelenlegi készülékek felépítése nem engedi meg az ettől magasabb hatásfok elérését.A szekunder levegő adagolással a lángunk kékes színűre változik. Az égés sebessége lelassul kilépő füstgáz szinte áttetsző.

Jól letudjuk mérni a kilépő gázainkon , hogy megfelelő-e a levegő beállításunk. Ezt egyszerű szemrevételezéssel is el tudjuk dönteni. Van füst tökeletlen égés ha nincs füst tökéletes égés.Ha lassan léptetjük ki a füstgázt alacsony hőmérsékleten (120-170C°) akkor készülékünk magas hatásfokon üzemel.

Szekunder levegő adagolást arra megfelelő készüléken tudjuk beállítani régebbi vagy kisipari készülékeken hiába keressük ezt az állítási lehetőséget.Régebben ez nem volt szempont és nem is igen tettek erőfeszítést ennek megvalósítására.

Üdv Zoltán

Padlófűtés és parketta…

Közzétéve Szerző:
Válasz
PADLÓFŰTÉS
A PADLÓFŰTÉS ÉS PARKETTA EGYÜTTES ALKALMAZÁSA
I. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának vizsgálata
BEVEZETÉS
Az energia-megtakarítás és a nagyobb komfort igénye elősegítette a
padlófűtés elterjedését. Az elterjedéssel egy időben jelentkeztek a fűtött
felületek burkolásának problémái. A padlófűtéssel egybeépített aljzatra történő
parkettázásnál a hagyományos faburkolatok lerakásának követelményein túl
azonban további előírásokat is be kell tartani. Mind a burkolóanyagokkal, mint
az alkalmazott fektetési technológiával szembeni követelmények eltérnek a megszokottaktól.
2. A padlófűtés és a fa padlóburkolatok együttes alkalmazásának
követelményrendszere
Összefoglaljuk a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során betartandó
előírásokat. Ezek az előírások értelemszerűen a műanyagcsöves, vízfűtéses
és öntött esztrich réteggel készített, Magyarországon gyártott rendszerre
vonatkoznak. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának
követelményrendszerét három részre célszerű osztani:
-tervezési,
-kivitelezési,
-üzemeltetési előírásokra.
2. 1. Faburkolatú padlófűtéses felület tervezésének előírásai
a.
A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a parketta alapvetően
hőszigetelő. Ezért 15 mm-nél vastagabb és rossz hővezető-képességű
lágy lombosok és fenyők alkalmazását kerülni kell. Legalkalmasabb parkettatípusok a
többrétegű parketták ( TRIO, DUOFloor, lamellaparketta (10 mm) vagy él kötegelt parketta(15 mm–nél vékonyabb).
b.
Tömörfa parketták maximum 15 mm vastagság mellett legfeljebb 120
mm szélességű elemeket tartjuk megfelelőnek padlófűtésre.
Nem ajánljuk padlófűtésre a bükk, európai juhar, gyertyán fafajokból
készült parkettákat , sem tömör fa sem többrétegű kivitelben.
c.
A beton és a parketta közé fólia vagy szigetelőfilc-mely a hagyományosan lerakott parkettáknál követelmény-nem kerülhet.
d.
A felhasznált valamennyi segédanyagnál a vivőági hőmérsékleten
hőállónak, öregedésre érzéketlennek kell lenniük.
e.
A fűtőcsövek közti távolság ne haladja meg a 150 mm-t, mert ez által a parketta felületi hőmérsékletének eloszlása kedvezőbb lesz.
f.
Fűtőcsöveket teljes felületre le kell rakni, még ha ezt a hőigény nem is indokolja.
g.
Mivel korlátozott a padlófelület hőleadása, a helyiséget akár pótlólagosan is hőszigetelni kell. Hőszigetelés értékeinek el kell érni az újonnan épült épületek hővédelmének minimális követelményeit.
h.
A fűtést úgy kell tervezni, hogy a vivőági vízhőmérséklet ne lépje túl még a leghidegebb napokban sem az 45-50°C-t. Ajánljuk a hőplomba beszerelését a rendszerbe.
i.
A parketta felületi hőmérséklete (talphőmérséklet) sohasem lépheti túl a 28 °C-t, mint hőfiziológiai korlátot.
j.
Az esztrich minimális vastagsága a fűtőcsövek felett nem lehet kevesebb 45 mm-nél. Ajánlott a 60 mm.
2.2. Kivitelezési előírások
a.
A legtöbb probléma a nem kellően kiszárított esztrichre történőparkettázás miatt következett be. Az esztrich nedvességtartalma irodalmi adatok szerint nem haladhatja meg a 1,8 %-ot.
Tapasztalatunk szerint a 1,5% az optimális.
b.
A felfűtést az esztrich bedolgozását követő betonkötés befejeződése után szabad megkezdeni. A felfűtést legalább 50°C-on illetve a tervező által megengedett maximális értéken kell végezni a mellékelt leírás szerint. A fűtés bekapcsolása után a víz  hőmérséklete naponta 10 °C-al emelhető.
c.
A leragasztás egyértelműen csökkenti a betonesztrichen és a parkettán kialakuló hő hídat. Leragasztás esetén oldószeres, rugalmas(kaucsuk tartalmú) vagy poliuretán vagy hibrid polimer ragasztót kell használni. A leragasztást követően a ragasztó használati utasításában leírt pihentetési időt be kell tartani. A hőhíd kicsi, ezért azt javasoljuk, hogy a
kiszárított esztrich rétegre önterülő aljzatkiegyenlítőt kell felhordani.
Ennek kiszárítása után teljesen sík és így jó hőátadást biztosító felületet kapunk.
d.
A fal és az esztrich ill. a fal és a parketta között és az 50 m2-nél nagyobb helyiségekben középen tágulási hézagot kell hagyni.
2.3. Üzemeltetési előírások
a.
A padlófűtéssel egybeépített parkettázott helység relatív páratartalma nem csökkenhet 45 % alá. Száraz levegő kialakulásakor mesterségesen pótolni kell a hiányzó légnedvességet.
b.
A felfűtés és a lehűtés mindig fokozatosan menjen végbe, így elkerülhetők az esetleges feszültségek. Az 5 napos fokozatos átmenetet mindig be kell tartani.
c.
Az előremenő vízhőmérsékletnél hőhatárolót kell beépíteni, hogy semmiképpen ne lépje túl a megengedett értéket.
d.
A takarításnál a bő vizes felmosást kerülni kell, mert ezek a rendszerek
érzékenyebbek mindennemű nedvességváltozásra.
Következtetések, javaslatok
A padlófűtés és burkolóanyaga egy egységet képez, külön nem szabad vizsgálni őket. Egyik részen történő változás a másik részre is kihat. Ezt a tervezésnél és a kivitelezésnél is figyelembe kell venni.
A padlófűtés és a fa padlóburkolat összeegyeztethető egymással. Azonban a
tervezéskor és a kivitelezéskor figyelembe kell venni, hogy parketta kerül a felületre. A parketta ilyen konstrukcióban történő lerakása szakértelmet igénylő munka, csak e téren jártas szakemberek végezzék.
A fűtött padlófelület általánosságban burkolható parkettával, de csak az arra
alkalmas típusúakkal ( 2.1./a-b. pont).
A betonesztrichből kiáramló hő nem teszi tönkre a parkettát.
A megfigyeléseink során semmiféle károsodást nem észleltünk az előírások
maradéktalan betartása esetén.
Padlófűtés előkészítése
Felfűtési folyamat leírása:
1. nap felfűtés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
2. nap felfűtés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
3. nap felfűtés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
4. nap felfűtés + 50 °C előremenő vízhőmérséklet
( illetve a tervező által megengedett max. érték)
5.-től 15. napig fűtés a megengedett max. előremenő hőmérséklettel, éjszakai
szünet nélkül
16. nap fűtéscsökkentés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
17. nap fűtéscsökkentés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
18. nap fűtéscsökkentés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
19. nap Nedvességmérés (betonréteg esetén 1,8 % , CM-módszerrel)
A CM-módszerrel történő nedvességméréshez kérje a parkettázást végző szakember segítségét. A tervező a felület nagyságától függően jelöljön ki
nedvességmérési pontokat, és a CM méréshez a mintákat ezen helyekről kell venni.
Amennyiben a fűtéscsövek a betonréteg közepén helyezkednek el, a lehűtési szakasz után 5 nap szünetet kell tartani. Ezt követően meg kell ismételni a felfűtési procedúrát. A következő felfűtési és lehűtési eljárás az 1-4. és a 16-18. napok között előírtak szerint történt meg.
Parketta lerakására alkalmas állapot elérésekor a munkálatokat 18 °C betonhőmérséklet (25 °C előremenő vízhőmérséklet) és 65 % alatti légnedvesség esetén lehet kezdeni.
Amennyiben a betonnedvesség nem megfelelő, a fűtést tovább kell folytatni 40°C-os előremenő vízhőmérséklettel a lerakásra alkalmas állapot eléréséig,ismételt nedvességméréssel.Abban az esetben, ha a lehűtés befejezése után és a parketta lerakásának kezdete között 7 napnál hosszabb szünet következik be, a felfűtést 40 °C-os
előremenő hőmérséklettel meg kell ismételni, legkevesebb 2napig. Eztkövetően ismételt nedvességmérést kell végezni.A felfűtési és lehűtési folyamat során, szabályos időközönként rövid idejű szellőztetést kell végezni.A kiszárítási folyamat során a betonfelületen nem volt építőanyag vagy más, a felületet takaró anyag.Az eljárás max. 80 mm vastag betonrétegre vonatkozik.A leírás szerinti kiszárítási eljárás a biztonságos nedvességtartalom eléréséhez szükséges minimális időszükségletet tartalmazza. A kiszárítási folyamat meghosszabbítása az elérni kívánt biztonságot javítja.
Padlófűtés alkalmazása esetén a parketta felület megengedett maximális
hőmérséklete 28 °C. A hőmérséklet túllépése a keményfa felület jelentős
károsodását vonja maga után.Fontos, hogy a fűtési rendszert folyamatosan, nagyobb hőingadozás nélkül üzemeltessük. Amennyiben mégis lekapcsolják vagy csökkentik teljesítményét a visszafűtést csak fokozatosan szabad megtenni.A fűtési szezonban kérjük fordítson fokozott figyelmet a természetes faparkettával burkolt helyiségek megfelelő légnedvességének biztosítására, mely különböző párásító eszközökkel oldható meg. Az alacsony, 45% alatti légnedvesség a faanyag káros kiszáradásához vezet. Ennek következtében az egyes elemek, illetve a lamellák között rések keletkeznek. Súlyosabb
esetben az egyes lamellák felválása is előfordulhat. Az alacsony légnedvesség káros az egészségre is.Fűtési szezonon kívül vagy bármely okból amennyiben a légnedvesség
tartósan 60% fölé emelkedne nedvességet kell kivonni a helység levegőjéből,
mert a tartósan magas páratartalom a faanyag dagadásához, deformálódásához, extrém esetben a parketta púposodásához vezethet.A fentiek miatt javasoljuk, hogy a parkettázott szobában helyezzen el páratartalom mérőt.

Műanyag KPE és PP-R vezetékek szerelése

Közzétéve Szerző:
Válasz

Műanyag KPE és PP-R rendszer

PP-E és KPE nyomócsövek

Ezeknek lágy ,hőre lágyuló műanyagoknak a hatalmas előnyük az olcsóságuk és tartósságuk.Rendkívül jól süthetők.A sütés helye nagyobb nyomást képes elviselni mint maga az idom vagy a cső. Nyomásállóságuk a használt nyomásokon jóval túl van.Az ehhez való sütő pár ezresért bérelhető vagy használtan megvehető és tovább használatra eladható.Általában teflon bevonatosak, figyeljünk vételnél a teflon épségére.
Az általánosabban használt sütő a csőméretnek megfelelő karmantyúk találhatók a készletben amit a sütőtükörre lehet felcsavarozni.Minden esetben készítsünk próbasütést ne sajnáljuk rá az anyagot.Magunkban számolva egy állandó időt tudunk tartani.20mm átmérőnél kb 250-260 C° fokon ez 8-10 mp .Ha sok a sütés ideje a csőbe belenézve a cső széle tovább csúszik az idomba és emiatt leszűkül a belső átmérője.Ha kevés egyszerűen ki tudjuk törni a csövet az idomból.Itt is fontos a felülettisztítás.Minden esetben finom csiszoló vászonnal tisztítsuk meg és acetonnal zsírtalanítsuk a sütési felületet.Ha kitapasztaltuk a sütési időt pillanatok alatt készre csövezhetünk egy egész fürdőszobát.
KPE csöveket inkább nyomó oldalon szoktuk használni de sütős szennyvíz vezeték rendszerek is vannak pl.Geberitnek.Ne sajnáljuk a próbasütés anyagát ,a pontosan belőtt sütési idő ezeknél a rendszereknél is fontos.Sokszor látott már biztos a bevásárló központokban -a WC nem üzemel- feliratot ez a túl hosszú sütési idő miatti keresztmetszet csökkenés eredménye.A duguláselhárító rendszeresen jár ilyen helyekre biztos havi bevétele van mert pontos időközönként ezek a szennyvíz vezetékek eldugulnak.Pontos sütési idővel ez elkerülhető és szinte soha nem hibásodik meg a sütött idom.

Ritkábban használtak az áruk miatt az elektro idomok amikben eleve benne van a fűtő huzal ezek összedugás után egy pici trafó segítségével süthető le.

Ismertebb gyártók Ekoplasztik ,Wawin.

A képen a világosszürke anyagok sütött PP-r idomok

Rézcsövek réz vízvezetékek

Közzétéve Szerző:
2

Réz víz- és fűtési rendszerek készítése

Réz vízvezetékek építése.
Ha úgy döntünk rézcsövekböl készítjük vízvezetékünket néhány szerszám beszerzése szükséges.Szükségünk lesz egy görgős csővágóra ami réz vízvezetékek építéséhez megfelelő.Egy gáz forrasztólámpára, vízvezeték szerelő boltokban kapható csőtisztító dörzsire megfelelő méretű belső csőkefére folyósítószerre ami ón tartalmú (pl degufit) forrasztó ónra és egy fogóra.A gázlámpát ,fogót, érdemesebb nagyobb barkácsáruházban beszerezni ott olcsóbbak.A forrasztó anyagot viszont kisebb vízvezeték szerelési boltokban vegyük ott a minőség magasan felette az ár alatta van a nagyáruháziakhoz képest.Szerszámok tekintetében ne sajnáljuk kiadni a pénzt ezek a szerszámok a vízszerelés területén kívül is jól jönnek később pl.gázlámpát más célra is lehet használni a vízvezeték forrasztásán kívül akár műanyagok lágyítására vagy a grill tüzének a begyújtásához is jól jön…
A réz vízvezeték szerelési csövek félkemények vagy kemények 5m-es szálban kaphatók általában félbe is elvágják és megvehetőek.Tekercses kivitel lágy rézből készül és inkább klímaberendezésekhez használható.Réz csövünk és idomaink beszerzésére is inkább a víz- és fűtésszerelésre szakosodott boltokat ajánlom az olcsóságuk miatt.Abból is a családi vállalkozásokat mert itt szívesen segítenek bármilyen felmerülő kérdésben.Szerszámok beszerzésére megfelelők a nagy áruházak.A víz-fűtésszerelő kisboltoknak profi kínálatuk van szerszámokból ami jelen esetben nem szükséges. Rotthenberger Rems Rigid Beta stb…Ezek a szerszámok szinte egy életre szólnak ,még aktív használat mellett is , az áruk is ennek függvényében alakul.

Réz vízvezetékek méretezése

A réz vízvezetékeket többnyire a lakáson belül beérkező víz nyomóvezetékről indítjuk.Ehhez egy megfelelő méretű indító idomot használunk ami a víz nyomóvezetékre kerül kócolással. Innen alakítjuk ki a vízvezetékünk gerincvezetékünket amikről lecsatlakozunk a vízvételi helyekhez: mosdó, kád, mosogató ,bojler. A hideg vízzel párhuzamosan alakítjuk ki a meleg víz gerincet is.A vízvezetékünk gerincvezetékének a  méretezése a fogyasztási helyek számától függ.   1-2 vízkivételi helyhez elegendő a 15-ös átmérő ,5-6 fogyasztási helyre már érdemesebb 18-as csővel számolni. Ennél több vagy emeleten lévő másik fürdőszoba esetén használjunk 22-es rézcsövet.Indulástól szépen arányosan csökkentsük a vízvezeték gerincének a keresztmetszetét , az utolsó 2-3 fogyasztási helyig 15-ös átmérőre.

Rézcsövek forrasztása:

Sokan félnek tőle mert nem tartják biztonságosnak.Pedig pici odafigyeléssel tökéletes kötés hozható létre vízvezetékünknél ami évtizedek alatt sem enged el.
Első lépésként levágjuk a rézcsövünket méretre a görgős csővágóval.Elmondható, a vágás akkor tökéletes ha a levágott darab széle nincs behajolva és pici sorja található a cső belső oldalán.Ezt egy sorjázóval el tudjuk távolítani vagy némelyik görgős csővágó markolatában található ék alakú sorjázóval le tudjuk törni.Ezután tisztítsuk fémtisztára a csövünket és az idomunkat.Van aki nem tisztítja ki az idomokat én mégis azt javaslom hiába új az idom tisztítsuk ki a belsejét is fémtisztára a belső csőkefével!Ezzel elejét tudjuk venni a későbbi bosszúságnak amit a vízvezeték szivárgása okoz.Az idomba kerülő csövet is tisztítsuk le teljesen fémtisztára a dörzsivel.Itt is fontos ha új a cső és még ha fényes akkor is.Ezután ne nyúljunk szabad kézzel a felületekhez mert a kéz zsírossága is okozhatja ,hogy nem fog rendesen összefutni a forrasztó anyag.Érdemes egy pár száz forintos cérnakesztyűbe beruházni ez is akadályozza ezt a hibalehetőséget és megvédi a kezünket forrasztás után a meleg vezetéktől.A tisztítás után kenjük be vékonyan a csatlakoztatni kívánt idom belsejét és a cső külső felületét a folyósítószerrel.Nyomjuk össze az idomokat és a gázlámpával melegítsük mindkét részt nagyjából egyformán.Addig melegítsük amíg a folyósítószer matt szürke színe ezüstösen fénylővé nem válik ezzel jelezve a hely elég meleg.Most érintsük hozzá a forrasztó ónunkat a tok széléhez és ha jól csináltuk és elég meleg ,szinte beszívja a forrasztó ónt a kapilláris elv miatt.Annyi ónt nyomjunk hozzá amíg meg nem jelenik a tok szélén a forrasztó anyag.Ez 1-2 cm a forrasztó anyagból.Hagyjuk kihűlni, ne mozgassuk mert amikor majdnem megszilárdult és elmozdítjuk könnyen lehet rajta repedés ami szintén szivárgáshoz vezet.Érdemes visszahűteni ráfújással vagy egy vödörből némi víz locsolásával. Ha készen vagyunk a szereléssel mindenképpen végezzünk nyomáspróbát ezzel elejét tudjuk venni az estleges hibáknak és pontos képet kapunk a rendszerünk tömörségéről.

Ha rézcsöves rendszereket választjuk hosszú ideig használhatjuk a rendszerünket meghibásodástól mentesen.

Vízteres kandallók beépítése és használata

Közzétéve Szerző:
Válasz

Vízteres kandallók

Vízeres kandalló tanácsok

Az utóbbi években elszaporodtak a nagy hazai barkácsáruházak kínálatában is a vízteres kandallók.Sok ember szeme felcsillant a szórólapokban reklámozott termékek láttán.Sokan vettek és egyszerűen bekötötték a fűtési rendszerbe majd pár év alatt ezek a termékek kilyukadtak és javíthatatlanul meghibásodtak. Előre bocsátom nem vagyok a nagyáruházi termékek híve. De véleményem szerint a szakszerűtlen bekötés is okozza a kandallók vízterének a kilyukadását. Ez azért következik be mert a központi fűtések fával való üzemeltetésének van néhány szabálya amit érdemes betartani.

  • Csak kifejezetten fa elégetésére való kazánt használjunk
  • Optimális szabályozott kéményhuzat
  • Száraz tűzifa (legalább 2 éves vágás)
  • Kazánvédő szelep
  • Ne csak az égési levegő elvételével szabályozzuk a tüzünket

A vízteres kandallók szintén kazánok , és nem is kis teljesítményűek. A fa elégetéséhez megfelelően kell kialakítani ezeket a rendszereket is. A kandallók hatásfoka elérheti akár a 85 %-os hatásfokot is.Törekedjünk jó minőségű tűztérre , ez évtizedeken keresztül fogja szolgáltatni a meleget ,megbízhatóan.A nagyáruházak termékei amelyek nem rendelkeznek másodlagos levegőszabályozással  még az 50 százalékot sem érik el.

Egy kiválló minőségű kandalló ami tényleg 85% hatásfokkal működik. https://www.suprakandallo.hu/

És hogy fogalmunk legyen mi az elvárt egy igazán jó kandallótól. Youtube video az üzemelésről

Füst elvezetés

Lényeges nem a fa fog elégni hanem 80-85 %-ban a fából keletkező fagáz. Fatüzelésű kazánnál lehetőségünk van primer és szekunder levegőt is állítani a tökéletes égéshez.Ugyanígy a kandallóknál is szükséges ezekenek az állítási lehetőségeknek a megléte. Ha jó hatásfokkal égetjük el a fát a kéményünkből szinte alig jön ki látható füst.

Ennek következő feltétele az optimális kéményhuzat is. Ezt kézzel és füstcsappantyúval nem tudjuk pontosan beállítani mert folyamatos szabályozást igényelne az égési levegő beáramlásával arányosan. És hogy lássuk miről van szó egy 5m-es és egy 10 m-es kémény huzata között jelentős különbség van.A kazán vagy kandallógyártó nem fogja tudni nekünk milyen magas és milyen átmérőjű kéményünk van.Egy nagy átlagos adat közé méretezi a kéményhuzatot a kandallóin. Ezért az optimális égéshez szükséges kéményhuzatot nekünk kell beállítani.Mivel lehet beállítani? Egy nagyon egyszerű eszközzel amit szinte senki sem szeret beépíteni mert túl egyszerű és olcsó.Ezért  mindenki felesleges alkatrésznek tartja.Pedig a használatával köbméternyi fát tudunk megtakarítani. Ha nem méretezzük a kéményhuzatot a kémény egyszerűen kiszippantja a kandallóban keletkező hőt a szabadba. Ami ezáltal nem tud hasznosulni a kandalló égésterében. De lássuk ezt a nagyszerű terméket

Ennek feltétele a száraz fa ami max 20% nedvességtartalmú fát jelent.Korábban írtam a nagy gyantatartalmú fákról (fenyő, gyümölcs fák) ezeket faelgázosító kazánban égethetjük de figyeljünk a lerakódásra mert kéménytüzhöz vezethet ,kandallóba cserépkályhákba vagy vegyestüzelésű kazánban inkább teljesen kerüljük . Könnyen be kormolják a  cserépkályha és a kémény járatait ami teljes elzáródáshoz is vezethet.A vegyestüzelésű kazánban elégetve is kormolják a füstelvezető rendszert és fokozott a kátránylerakódás is.

Kazánvédelem

A kazán védelmét szolgáló termosztátos keverő szelep igazából amit szinte sehol nem építenek be. Ennek az lenne a feladata , hogy a visszatérő vizét 63 fok alatt ne engedje be a kazánba mert ezek a fagázból kicsapódó fakátrány és a savak tönkreteszik a kazán égésterében lévő alkatrészeket. A savak és a fakátrány 63 C° fok felett már nem tudnak lecsapódni és ezzel a korrózió megelőzhető lenne. Tapasztalt faelgázosító kazán gyártók ezért is kínálják termékeiket saválló elgázosító térrel és a garancia is csak kazánvédő szeleppel érvényes.

Ismertebb gyártók az ESBE és a Ladomat.

Az ESBE szivattyúval és anélkül is gyártja a háromjáratú szelepet. Ladomat egybe építi egy kompakt tömbbe a keringető szivattyúval , hőmérővel a készüléket. Ez a készülék tulajdonképpen addig nem enged be a visszatérőn vizet amíg az el nem éri a megadott hőfokot. Cirkuláltatja a kazánban a vizet és csak a tűztér felfűtése után enged ki előremenő meleg vizet illetve keveri be a visszatérőt 45-63 C°fokra.

Ezzel a kátrányosodás-száraz fa esetén- gyakorlatilag megszüntethető. Ha a fakátrány a kéményben is lerakódik az kéménytűzhöz is vezethet. Ez élőben elég félelmetes.

Tűzterek bekötését fűtési rendszerekbe én lehetőség szerint nyitott tágulási tartállyal érdemes csinálni. Ha zárt rendszerünk van tegyünk meg mindent a kandalló vagy kazán biztonságos hőelvételével kapcsolatosan tehát használjunk szünetmentes tápot esetleges áram kimaradás estére , hogy a keringetőszivattyúnk ilyenkor is tudjon üzemelni.

A tűzterek nem mindegyike alkalmas zárt rendszerbe való bekötésre. Vásárlás előtt olvassuk el a bekötési javaslatot amit a tűztérhez adnak.

Ha magas hatásfokú rendszert állítunk össze

A házi vízművekről vízellátó rendszerekről

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ha szeretnénk a vízellátásunkat saját magunk megoldani és nem szeretnénk a szolgáltatóktól függeni általában akkor kerül szóba a házi vízellátó.

Általában fúrt kutakról üzemeltethetjük ivóvíz ellátás céljából de ritkábban használhatjuk nyomásfokozó szivattyúknak is víz szolgáltatóktól vett víz tovább emelésére. Öntöző rendszerek kiszolgálása ásott kutakból is lehetséges de ezeket a kutakat ne használjuk ivóvíz vételezésére. Az ásott kút a felszín alatti vizeket gyűjti össze.Ezek a vizek sajnos rendkívül magas nitrát és foszfor tartalmúak már a felhasznált műtrágyák növényvédőszerek és a tisztítatlan szennyvíz, szikkasztóban történő elhelyezése miatt A nagy szeméttelepek komposztdombjaikkal szintén hozzájárultak ehhez a tényhez.Ízük is általában az ihatatlan kategória.Baktérium tartalmuk a megengedett határérték többszöröse lehet.Sajnos ezek tények.Amíg nagyapáink még ezeket a kutakat használták és élő felszín alatti vizeket itták , addig a fejlődés áraként mi már nem ihatjuk. Maradnak a rétegvizek amik a felszíni vizeket vízzáró réteggel elválasztó rétegek tartalmaznak. Ezek a vízzáró rétegek is sérülnek a bányászat (kő, agyag, esetenként más nyersanyagok bányászata miatt),és a helytelenül fúrt kutak miatt. Ezért méressük be ha ivóvíznek szeretnénk felhasználni a kútvizünket. Ezt bármelyik nagy víz szolgáltató elvégzi nekünk és nem is túl drágán. Elmondható a fúrt kutakról . hogy 40-50 méteren azért már lehet ivóvíz minőségű vizet találni.A kutak köpenycsövében ez a felszín alá 3-4 méterre is feltörekszenek a réteg nyomása miatt. Ha a felszín fölé jön a a vizünk kifolyó kútnak vagy pozitív kútnak nevezzük. Ilyenekkel ma már csak ritkán találkozunk a fokozott víz kivétel miatt .

A házi vízellátó itt lép be a képbe. Ha ivóvíz ellátásra szeretnénk használni a kialakításnál vegyük figyelembe a téli üzemet. Ez egy jól szigetelt aknában kialakítható hely lehet vagy egy pince a kút közelében. Legyen a kúthoz legközelebb vagy akár a kútfej legyen ebben az aknában.Használhatunk csőszivattyút is a megfelelő tartállyal és nyomáskapcsolóval.  Ezek az elemek biztosítják a folyamatos kényelmes üzemet. Ezek az elemek megtalálhatók a gyárilag szerelt kompakt házi vízellátóknál is. Hosszú megbízható üzeműek a drágább kategória termékei Pedrolló Willo .stb…Ezek akár több évtized használatot is lehetővé tesznek akár folyamatos üzem mellett is. A barkács jellegűek inkább időszakos használatra nyári öntözésre kiválóak. A házi vízellátók adattábláin leolvashatók a gép adatai is. Rajta van a szivattyú teljesítménye is ezt watt-ban adják meg a gyártók. Mennyi vizet képes szállítani ez liter/perc vagy liter/óra mennyiségben adják meg. Mekkora nyomást képes előállítani ezt álltalában bar-ban adják meg. És mekkora magasságra képes a vizet  emelni ezt Hmax-ban szokták megadni. Ezeknek az adatoknak az alapján választjuk ki a készülékünket. Ezeket az adatokat egy adattáblán jól látható helyen szokták feltüntetni.

A szivattyú adattábláján található adatok

De kezdjük az elején.

CE jelzés Az Európai szabványoknak megfelelő

Qmax: Folyadék szállítási mennyiség l/percben

Hmax : Ekkora vízoszlopot képes megemelni a szivattyú jelen esetben ez 41 m

Sucht. Hmax: Ez a szívómélység maximálisan 9m ebben az esetben. Az elméleti szívó mélység az abszolút nulla tehát a légköri nyomás mínusz ami azt jelenti kb. 10,5 méter  ezt egy szivattyú sem képes elérni. Tehát ha valamelyik szivattyúra az van írva 11 méter az képtelenség. Mivel az abszolút nullát lehetetlen túlszárnyalni.

Size: A szivattyú csatlakozási mérete 1″ a szívóoldal és 1″ a nyomóoldal csatlakozása

1-Mot egyfázisu  220-240 voltos 50 Herzes 2900/perces  fordulatú motor

0.5 kW  0.7 Lóerős 3.2 Amperes  IP 44 védelemmel

10 mikrofarádos kondenzátor   VL 450 volt túlfeszültségvédelemmel  I CLB hővédelemmel

Ebből ami érdekes nekünk a Qmax a Hmax és Sucht.Max

Hogyan is kell érteni ?Ha a Hmax vagyis az emelő magasságunk és a Sucht.Max vagyis szívó mélységünk 0 vagy ahhoz közeli akkor a Qmax  vagyis vízhozam akkor valós adat.60l/perc

Ez gyakorlatban úgy nézne ki ,hogy közvetlenül egy tóparton áll egy szivattyú és rögtön a nyomóoldalon mérnénk a vízhozamot akkor az adattáblán mért adatot kapnánk. A gyakorlat viszont mást mutat. A vizet szeretnénk máshol felhasználni és gyakran mélyebbről kell a vizet kiszivattyúzni mint a felhasználás helye.Ehhez hozzájön a csővezetékünk alaki ellenállásából adódó veszteség is. Ezért vízhozam csökkenés várható a vízvezetékünk végénél. Tehát vegyük figyelembe azt is milyen messzire kell vinni a vizet a vízvezetékben és mennyi az átengedő képessége ennek a csőnek. Ha egy kb 600 wattos szivattyúval szeretnénk elnyomni a vizet 100 méterre aminek a szívóoldala 9 méteren van és képes a 35 méteres vízoszlop megemelésére és 3600l/óra a folyadékszállítása ,akkor a csövünk végén zárt állapotban elérnénk a 3.5 bar-t .De amint kinyitjuk a csapot azt tapasztaljuk h a nyomás leesik és a vízhozamunk az 1000 litert sem éri el óránként a veszteségek miatt.A veszteségek növekedése a csőátmérővel fordítottan arányos. Minél kisebb a csőátmérő a veszteség annál nagyobb. Az alaki ellenálásból következő veszteségek csökkentése érdekében lehetőség szerint a szivattyú nyomóoldali méretével azonos mérettel alakítsuk ki a vízvezetéket.

Javaslataim

Ezért méretezzük túl a szivattyúnkat is és válasszunk nagyobb teljesítményűt ha messzebbre kell vinni a vizet. Vegyük figyelembe a kút vízszint ingadozását és a szállítási távolságot is. Építsünk olyan rendszert ami több vízvételi helyet is kiszolgál egyidejű használatnál. Ezekre kifejezetten alkalmasak a csőszivattyúk nagy teljesítményük miatt.         A csőszivattyúk fagytalanítása sem szükséges mert a kútban állandóan plusz fok van. Csővezetékünket ha fagyhatár alá tesszük avval sem lehet gond. Érdemes egy gépházat csinálni egy pincében ahol a nyomáskapcsolónkat és tágulási tartályunkat el tudjuk helyezni így megtudjuk védeni a fagytól az egész vízvezeték rendszert. Téli használatra is alkalmas és az ivóvizet sem kell olyan fogyasztókra használni aminél nem fontos pl WC. mosógép kerti csap stb… Ehhez elegendő a nyomócsővel beállni a helyiségbe a tágulási tartályt vagy egy hidrofor tartályt bekötni ami biztosítja a rendszer nyomását.

Ezek a tartályok nem a víz tárolására szolgálnak hanem a nyomás megtartását biztosítják. Ezért is csak egy bekötési lehetőség van rajta . A nyomáskapcsoló ebbe a tartályba vagy a csőbe van bekötve és ez vezérli a szivattyút. Ezzel a módszerrel jelentős víz mennyiséget spórolhatunk meg kis befektetéssel.

Szivattyú bekőtése

A bekötési rajz a következő ábrán jól látható.A szivattyú után visszacsapó szelep Azután a nyomáskapcsoló és a mérőóra utána a hidrofortartály és a szelep.Ezek az elemek bárhol  hosszabb csővel is elhelyezhetők ha a sorrendet betartjuk

Házi vizellátás

A bekötési rajz

Ugyanez érvényes csőkút szivattyúra is annyi különbséggel , hogy a szivattyú a szívócső leg elején található benne a kútban. A szerelvények viszont ugyanazok.

Vízvezeték szerelés házilag

Közzétéve Szerző:
52

Vízvezeték-szerelés

Ezt az írást azoknak szánom akik saját kezűleg szeretnék a hibákat kijavítani az otthoni vízvezetékükön ill. elkezdenének egy teljesen új vízvezetékrendszer kialakítását.Tudni érdemes ,hogy a vízvezeték-szerelés nem ördöngösség csupán technológiai fogásokat kell alkalmazni aminek a végeredménye egy akár egész életen keresztül használható rendszer.Ehhez fogok segítséget nyújtani azoknak a bátor embereknek akik nem ijednek meg az ismeretlen dolgoktól és szeretnének vízszerelési ismereteket elsajátítani.Kívánom ,hogy mindenki járjon sikerrel és használja sok éven keresztül saját keze munkáját.Amennyiben bárhol elakadna vagy segítségre lenne szüksége jelezze e-mailban vagy keressen telefonon.Mindenkinek szívesen segítek megoldani a felmerülő problémát vagy adok tanácsot víz fűtésszerelési témakörben.

Vízvezetékek vízvezeték-szerelés múltja :

Legrégebbi anyag az ólom és a réz. Már a rómaiak is használták vízvezetékek kiépítésére. Ezekben az időkben hihetetlen precíz mérnöki munkával határozták meg a vízvezetékek nyomvonalát. Forrásokat vezettek ejtéses módszerrel be Róma épületeibe. Közkutakat ,fürdőket , nyilvános WC-ket építettek. A Birodalom más területein is meghatározták és osztályozták a víz minőségét is megfigyelve a források közelében élők egészsége alapján. Az ivóvíz vezetékeket Róma szerte nem kevés katona őrizte. Rabszolgák mellett képzett szakemberek tartották karban és építettek új vízkivételi helyeket. Hasonlóan a szennyvíz elvezetéséről is gondoskodtak. Óriási méretű csatornákon keresztül távozott a felesleges víz és vele, a használt víz is . Az ókori Róma szennyvízcsatorna kifolyásaiból vett kőzetminták bizonyítják igen magas ólomtartalmát ezeknek a vizeknek. Rávilágítva arra ,hogy nagyon sok ólom vezeték is volt a vízvezetékükben.
60-70-évvel ezelőtt még a mi mestereink is ebből készítették a vízvezeték elemeit nyomócsöveket ,lefolyócsöveket ,szifonokat bekötőcsöveket, szinte minden ebből készült ,javarészt tokozással vagy peremezéssel ,lágyforrasztással. Angol és francia nyelvterületen a mesterség neve mai napig megőrizte a kapcsolatot az ólommal. Angolul a vízvezeték-szerelő plumber. franciául: plombier.

Az 1800-as években is igyekeztek szabványosítani a gyártást. Ennek következményeként a csővezetékek az angolszász mértékegység alapján lettek méretezve amit a mai napig is használunk. Az ólomcsövek belső átmérője megfelelt ennek a szabványnak
1 inch = 25,4 milliméter.Az inch-et coll nak is hívják.Az angolszász méretezés velejárója ,hogy törtekben adják meg a méreteket.A 1/2″ inch az pontosan a 25,4 fele.A horganyzott csöveknél viszont azt látjuk h ez kb 20mm a külső átmérő , az 1″ cső kb 31-32 mm .Ez a méretezés az ólomcsöves időkböl maradt vissza.Az ólomcsövek külső átmérőjét vették alapul a horganyzott csövek gyártásánál.
A horganyzott csövek teljesen kiszorították a vízvezeték-szerelésből az ólomcsöves rendszereket.Időnként azért még lehet találkozni ezekkel a mestermunkákkal régi bojler bekötéseknél.
A horganyzott vascsöveket úgy, mint néhány évtizeddel ezelőtt, menetes idomokkal csatlakoztatjuk és a vízvételi helyeket a vízvezeték-rendszereket az ehhez való idomokkal alakítjuk ki.

Manapság ritka az ilyen kialakítás és inkább csak épületen belüli víznyomócsövek ,gerincvezetékek vagy oltóvíz hálózatok készülnek ezzel a technológiával.
Ilyen technológiával inkább lakótelepi lakások fütés korszerűsítésénél találkozhatunk.Ezekben a lakásokban a mai napig vascsöves rendszerek üzemelnek.
Vascsőves vízvezeték rendszerek menetes csatlakoztatásához szükséges egy menetmetsző ami a cső méretének megfelelő menetet képes vágni.Ezek a menetek 1:16 kúposságú witworth menetek ,ezért a metrikus menetekkel nem kompatibilesek.Nem lehet őket összerakni bár ránézésre igen hasonlóak pl. a 1/2″ a 20-as metrikus menethez.A menetmetszők újabban már nem állíthatóak ezek fix metszők de azért a menetmetszést követően mindig próbáljuk rá a csőre az aktuális idomot abból a célból hogy le tudjuk ellenőrizni megfelelő-e a menet (a gyártásból adódó méretpontatlanság miatt).Ha könnyedén rátekerhető a csőre és nem túl szoros vagy nem túl laza az idom ,akkor megfelelő a menet kiképzése a vízvezeték csövön.

A menet tömítése:

Ha gyári menetet használunk -például egy 1/2″-os sarokszelepet- akkor egy vasfűrészlappal durvítsuk fel a menetet mert a tükörfényes felületén a kóc elcsúszik és így nem tudja behordani a kócot vagy teflont ami vízvezetékünk biztos folyásához vezet az elforduló kóc vagy a tömítő szalag miatt.
Tehát körbe mintha répát pucolnánk durvítsuk fel a menetet.Bele is húzhatnak néhányat a menet völgyei közé ,hogy ott is durvuljon.A gyárilag feldurvított menetet is durvítsuk tovább mert ezek sokszor le vannak krómozva és eltakarja a finom kiállásokat a fényes bevonat.Alapelvként el lehet mondani akkor jó a durvítás ha érdessége olyan mintha egy új reszelőt tapintanánk.
A kócolás menete a következő:
Ha szuper kócunk van tépjünk belőle egy 20-25 centis darabot -1/2″ csővel számolva- , finoman húzzuk végig ujjaink között h szálra simuljanak.A bal kezünkbe vegyük a csövet vagy idomot és a tetejére fektessük a kócot ellentartva a bal kezünkkel.A kóc 1/3 része legyen a bal kezünk felé a jobbal óramutató járásával megegyező irányba -arra amerre az idomot is tekernénk- tekerjük fel a kócot.Ha már jól megszorult fogjuk hozzá a bal kezünk felé eső részt is és együtt tekerjük fel a maradékot.Ezután kenjük be bőven szilikonzsírral vagy valamilyen zsiradékkal faggyúval stb… könnyebben csússzon be a tömítő anyagunk az idomba.Ne használjunk festéket vagy sziloplastot elég a zsír , ezzel megőrizzük a kóc rugalmasságát és tömítőképességét.
Kócolásos technikával 16 baros oltóvíz rendszereket is készítettünk amik a mai napig üzemelnek folyás nélkül.
Sárgaréz idomok, golyós csapok könnyen repednek ezért ezeket óvatosan húzzuk össze.
A teflonszalag vagy tömítőzsinór használata ugyanígy történik.Feldurvítjuk és feltekerjük.

Menetet tömíthetünk ragasztóval is a Loctite 517 ajánlom erre a célra. Néhány csepp a menetre összetekerjük és kész a kötés.

KPE nyomóvezetékek.

Ez az a rendszer ami családi házaknál a legtöbb esetben a földben van a vízórától egészen a gerincvezetékünk kezdetéig. Kötését lehet végezni gyorskötő idommal pushfitt idommal vagy sütéssel. Érdemes odafigyelni a KPE csövek falvastagságára és nyomásállóságára. Figyeljünk oda mert gyártok között is lehet különbség azonos nyomáshatárú csövek esetén. Sőt ami rá van írva sem mindig az ami. Ezért legyünk résen és mérjünk. Fő a bizalom! És az ellenőrzés!
Nagy hazai gyártók csövei között akadtam olyanra ami a 2 mm-es falvastagság ígérete ellenére a 1,5 mm-t sem érte el!
A KPE csöveket csővágó ollóval lehet méretre vágni. Nagy barkácsboltokban tudunk fillérekért beszerezni ilyen ollót. Szükségünk lesz egy kalibrálóra ami a cső kerekségét állítja vissza és letöri a vágás éleit. Erre azért van szükség mert könnyebben megy össze a cső az idommal nem kell használnunk semmilyen síkosító szert és a letörés megóvja a gumigyűrűt a sérüléstől az idomunkban. Minden esetben használjuk a kalibrálót, ha esetleg nincs kéznél megpróbálhatjuk egy éles késsel is letörni az éleket ez is járható út. Fontos a csővágó olló élessége is és a mozdulat amivel elvágjuk a csövet. Ne összenyomjuk hanem próbáljuk picit mozgatni szorítás közben az ollót így könnyebben átvágjuk az akár 1″ csövet anélkül ,hogy összelapulna vagy eldeformálódna. Bontsuk szét az idomot húzzuk rá a KPE csőre a szorító anyát ezután jön a szorító gyűrű ez műanyag idomoknál egy kúp alakú fehér műanyag alkatrész ami passzol az anya belső kúposságába , fém idomoknál egy fém gyűrű ezek az alkatrészek belemarnak a KPE cső falába és nem engedik kicsúszni a csövet a helyéről. Kalibráljuk ki. Toljuk bele a csövet az idomba igazítsuk be a szorítógyűrűt a helyére húzzuk meg az anyát. És kész! Nagy víz szolgáltatók csak fémidomokat használnak amiatt mert a műanyag idomból kicsúszik a lökésszerű nyomásváltozás miatt. De én azt gondolom ez csak akkor következhet be ha nem megfelelő a szerelés vagy a cső falvastagsága nem elég vastag.
Bátran használhatjuk 8-10 barig vízvezetékekhez.

Hibák

KPE csöveknél gyakori hiba lehet ha fektetésnél egyszerűen csak beletesszük a gödörbe a vízvezeték csövet egyenesen az épületig.Fektetésnél ügyeljünk arra , hogy ez a cső is fog mozogni hő hatására.Ezért az árok széleihez húzzuk ki hol jobb hol baloldalra mintha egy kígyó lenne.Lehetőséget adva a mozgásra.Feltétlenül homokágyba tegyük és úgy takarjuk az árkot.

5 rétegű rendszerek

Ez az a csővezeték rendszer ami legkisebb beruházással szerelhető bár idomai kicsit drágábbak mégis kompenzálja az árat. Élettartama gyakorlatilag az épülettel egyenlő. Oxigén diffúz mentes csöveknek is nevezik mert a falán -a rétegeknek köszönhetően-nem tud az oxigén be diffundálni ezáltal nem lesz oxidáció a fűtési rendszerünkben a megfelelő technológia megtartásával. Könnyű szerelhetősége és várható élettartama miatt hihetetlen teret hódított magának a vízvezeték-szerelés és a fűtésszerelés területein is. Használható hideg vizes meleg vizes vízvezetékekhez ,központi fűtéshez, padlófűtéshez ,bekötésekhez. Általában 95 c fokig hőállóak és 10 barig nyomásállóak.200 méteres tekercsekben lehet kapni de kérésre akár 1m-ert is levágnak nekünk. A cső hossza méterben jelölt a külső felén. Vastagabb méretek szálban vásárolhatók. Lehet préselt idommal és lehet kulcsos idomokkal is szerelni. Hátránya a “press” gépeknek a magas ára. Léteznek kézi préselők is de a fejek ezekhez sem olcsók. Ha préselni szeretnénk általában ahol vesszük a “press” idomot ott biztosítanak gépet is. Persze nem mindenhol és nem mindenkinek. Kérdezzünk érdeklődjünk, a boltok legtöbbször kötik a vásárlást a géphez és csak úgy adják ha náluk vesszük az idomokat. Ne essünk abba a hibába , hogy megvesszük az idomokat és nem tudnak adni gépet! Vásárlás után gépet szerezni már csak kölcsönzőből tudunk.

Szerelése

Nézzük a szerelést.Cső ollónkkal levágjuk a csövet kikalibráljuk hasonlóan a KPE csőhöz. Érdemes megjegyezni , hogy az ötrétegű kalibrálója az eltérő méretek miatt más így ehhez való kalibrálót szerezzünk be. Ha kikalibráltuk “press” idomoknál toljuk rá az idomot és préseljük le ,kulcsos idomnál bontsuk szét az anyát és a szorító gyűrűt ezeket húzzuk a csőre majd toljuk rá a csövet az idomra ,Ügyeljünk az idomokon levő gumigyűrűkre ne sérüljenek. Húzzuk össze az anyát és kész. Addig húzzuk amig az anya meg nem nyikordult. Minőségi idomokat vásároljunk ne érjük be a nagyáruházi kínálattal.
Komplett rendszerek állnak rendelkezésre a vízvezeték és fűtés szerelőknek pl.Wavin , Heinco Valsir. A minőségi idomok megfelelőségi nyilatkozattal is rendelkeznek ill. esetleges hiba esetén a gyártó felelősséget vállal. Szemben a Médin Csájna termékekkel.
A falban padlóban levő vízvezeték csöveinket védjük le egy műanyag burkolattal ez szerelés előtt ráhúzató a csőre. Szükség esetén szigeteljük a meleg vízvezetéket vagy a fűtési csövet.
Érdemes szem előtt tartani , a kulcsos rendszer idomait ,elágazásokat ne tegyük se falba se aljzatbetonba. Szívem szerint azt mondanám inkább sehova se tegyük . Ha mégis akkor a legnagyobb odafigyeléssel végezzük a szerelést és minden esetben szabályosan nyomás próbázzuk le a rendszert. Hajlításhoz használjunk belső vagy külső rugót ez nem engedi megtörni a csövet.

Ismertebb gyártók Wawin Heinco