Műanyag KPE és PP-R vezetékek szerelése

Műanyag KPE és PP-R rendszer

PP-E és KPE nyomócsövek

Ezeknek lágy ,hőre lágyuló műanyagoknak a hatalmas előnyük az olcsóságuk és tartósságuk.Rendkívül jól süthetők.A sütés helye nagyobb nyomást képes elviselni mint maga az idom vagy a cső. Nyomásállóságuk a használt nyomásokon jóval túl van.Az ehhez való sütő pár ezresért bérelhető vagy használtan megvehető és tovább használatra eladható.Általában teflon bevonatosak, figyeljünk vételnél a teflon épségére.
Az általánosabban használt sütő a csőméretnek megfelelő karmantyúk találhatók a készletben amit a sütőtükörre lehet felcsavarozni.Minden esetben készítsünk próbasütést ne sajnáljuk rá az anyagot.Magunkban számolva egy állandó időt tudunk tartani.20mm átmérőnél kb 250-260 C° fokon ez 8-10 mp .Ha sok a sütés ideje a csőbe belenézve a cső széle tovább csúszik az idomba és emiatt leszűkül a belső átmérője.Ha kevés egyszerűen ki tudjuk törni a csövet az idomból.Itt is fontos a felülettisztítás.Minden esetben finom csiszoló vászonnal tisztítsuk meg és acetonnal zsírtalanítsuk a sütési felületet.Ha kitapasztaltuk a sütési időt pillanatok alatt készre csövezhetünk egy egész fürdőszobát.
KPE csöveket inkább nyomó oldalon szoktuk használni de sütős szennyvíz vezeték rendszerek is vannak pl.Geberitnek.Ne sajnáljuk a próbasütés anyagát ,a pontosan belőtt sütési idő ezeknél a rendszereknél is fontos.Sokszor látott már biztos a bevásárló központokban -a WC nem üzemel- feliratot ez a túl hosszú sütési idő miatti keresztmetszet csökkenés eredménye.A duguláselhárító rendszeresen jár ilyen helyekre biztos havi bevétele van mert pontos időközönként ezek a szennyvíz vezetékek eldugulnak.Pontos sütési idővel ez elkerülhető és szinte soha nem hibásodik meg a sütött idom.

Ritkábban használtak az áruk miatt az elektro idomok amikben eleve benne van a fűtő huzal ezek összedugás után egy pici trafó segítségével süthető le.

Ismertebb gyártók Ekoplasztik ,Wawin.

A képen a világosszürke anyagok sütött PP-r idomok

Rézcsövek réz vízvezetékek

Réz víz- és fűtési rendszerek készítése

Réz vízvezetékek építése.
Ha úgy döntünk rézcsövekböl készítjük vízvezetékünket néhány szerszám beszerzése szükséges.Szükségünk lesz egy görgős csővágóra ami réz vízvezetékek építéséhez megfelelő.Egy gáz forrasztólámpára, vízvezeték szerelő boltokban kapható csőtisztító dörzsire megfelelő méretű belső csőkefére folyósítószerre ami ón tartalmú (pl degufit) forrasztó ónra és egy fogóra.A gázlámpát ,fogót, érdemesebb nagyobb barkácsáruházban beszerezni ott olcsóbbak.A forrasztó anyagot viszont kisebb vízvezeték szerelési boltokban vegyük ott a minőség magasan felette az ár alatta van a nagyáruháziakhoz képest.Szerszámok tekintetében ne sajnáljuk kiadni a pénzt ezek a szerszámok a vízszerelés területén kívül is jól jönnek később pl.gázlámpát más célra is lehet használni a vízvezeték forrasztásán kívül akár műanyagok lágyítására vagy a grill tüzének a begyújtásához is jól jön…
A réz vízvezeték szerelési csövek félkemények vagy kemények 5m-es szálban kaphatók általában félbe is elvágják és megvehetőek.Tekercses kivitel lágy rézből készül és inkább klímaberendezésekhez használható.Réz csövünk és idomaink beszerzésére is inkább a víz- és fűtésszerelésre szakosodott boltokat ajánlom az olcsóságuk miatt.Abból is a családi vállalkozásokat mert itt szívesen segítenek bármilyen felmerülő kérdésben.Szerszámok beszerzésére megfelelők a nagy áruházak.A víz-fűtésszerelő kisboltoknak profi kínálatuk van szerszámokból ami jelen esetben nem szükséges. Rotthenberger Rems Rigid Beta stb…Ezek a szerszámok szinte egy életre szólnak ,még aktív használat mellett is , az áruk is ennek függvényében alakul.

Réz vízvezetékek méretezése

A réz vízvezetékeket többnyire a lakáson belül beérkező víz nyomóvezetékről indítjuk.Ehhez egy megfelelő méretű indító idomot használunk ami a víz nyomóvezetékre kerül kócolással. Innen alakítjuk ki a vízvezetékünk gerincvezetékünket amikről lecsatlakozunk a vízvételi helyekhez: mosdó, kád, mosogató ,bojler. A hideg vízzel párhuzamosan alakítjuk ki a meleg víz gerincet is.A vízvezetékünk gerincvezetékének a  méretezése a fogyasztási helyek számától függ.   1-2 vízkivételi helyhez elegendő a 15-ös átmérő ,5-6 fogyasztási helyre már érdemesebb 18-as csővel számolni. Ennél több vagy emeleten lévő másik fürdőszoba esetén használjunk 22-es rézcsövet.Indulástól szépen arányosan csökkentsük a vízvezeték gerincének a keresztmetszetét , az utolsó 2-3 fogyasztási helyig 15-ös átmérőre.

Rézcsövek forrasztása:

Sokan félnek tőle mert nem tartják biztonságosnak.Pedig pici odafigyeléssel tökéletes kötés hozható létre vízvezetékünknél ami évtizedek alatt sem enged el.
Első lépésként levágjuk a rézcsövünket méretre a görgős csővágóval.Elmondható, a vágás akkor tökéletes ha a levágott darab széle nincs behajolva és pici sorja található a cső belső oldalán.Ezt egy sorjázóval el tudjuk távolítani vagy némelyik görgős csővágó markolatában található ék alakú sorjázóval le tudjuk törni.Ezután tisztítsuk fémtisztára a csövünket és az idomunkat.Van aki nem tisztítja ki az idomokat én mégis azt javaslom hiába új az idom tisztítsuk ki a belsejét is fémtisztára a belső csőkefével!Ezzel elejét tudjuk venni a későbbi bosszúságnak amit a vízvezeték szivárgása okoz.Az idomba kerülő csövet is tisztítsuk le teljesen fémtisztára a dörzsivel.Itt is fontos ha új a cső és még ha fényes akkor is.Ezután ne nyúljunk szabad kézzel a felületekhez mert a kéz zsírossága is okozhatja ,hogy nem fog rendesen összefutni a forrasztó anyag.Érdemes egy pár száz forintos cérnakesztyűbe beruházni ez is akadályozza ezt a hibalehetőséget és megvédi a kezünket forrasztás után a meleg vezetéktől.A tisztítás után kenjük be vékonyan a csatlakoztatni kívánt idom belsejét és a cső külső felületét a folyósítószerrel.Nyomjuk össze az idomokat és a gázlámpával melegítsük mindkét részt nagyjából egyformán.Addig melegítsük amíg a folyósítószer matt szürke színe ezüstösen fénylővé nem válik ezzel jelezve a hely elég meleg.Most érintsük hozzá a forrasztó ónunkat a tok széléhez és ha jól csináltuk és elég meleg ,szinte beszívja a forrasztó ónt a kapilláris elv miatt.Annyi ónt nyomjunk hozzá amíg meg nem jelenik a tok szélén a forrasztó anyag.Ez 1-2 cm a forrasztó anyagból.Hagyjuk kihűlni, ne mozgassuk mert amikor majdnem megszilárdult és elmozdítjuk könnyen lehet rajta repedés ami szintén szivárgáshoz vezet.Érdemes visszahűteni ráfújással vagy egy vödörből némi víz locsolásával. Ha készen vagyunk a szereléssel mindenképpen végezzünk nyomáspróbát ezzel elejét tudjuk venni az estleges hibáknak és pontos képet kapunk a rendszerünk tömörségéről.

Ha rézcsöves rendszereket választjuk hosszú ideig használhatjuk a rendszerünket meghibásodástól mentesen.

A házi vízművekről vízellátó rendszerekről

Ha szeretnénk a vízellátásunkat saját magunk megoldani és nem szeretnénk a szolgáltatóktól függeni általában akkor kerül szóba a házi vízellátó.

Általában fúrt kutakról üzemeltethetjük ivóvíz ellátás céljából de ritkábban használhatjuk nyomásfokozó szivattyúknak is víz szolgáltatóktól vett víz tovább emelésére. Öntöző rendszerek kiszolgálása ásott kutakból is lehetséges de ezeket a kutakat ne használjuk ivóvíz vételezésére. Az ásott kút a felszín alatti vizeket gyűjti össze.Ezek a vizek sajnos rendkívül magas nitrát és foszfor tartalmúak már a felhasznált műtrágyák növényvédőszerek és a tisztítatlan szennyvíz, szikkasztóban történő elhelyezése miatt A nagy szeméttelepek komposztdombjaikkal szintén hozzájárultak ehhez a tényhez.Ízük is általában az ihatatlan kategória.Baktérium tartalmuk a megengedett határérték többszöröse lehet.Sajnos ezek tények.Amíg nagyapáink még ezeket a kutakat használták és élő felszín alatti vizeket itták , addig a fejlődés áraként mi már nem ihatjuk. Maradnak a rétegvizek amik a felszíni vizeket vízzáró réteggel elválasztó rétegek tartalmaznak. Ezek a vízzáró rétegek is sérülnek a bányászat (kő, agyag, esetenként más nyersanyagok bányászata miatt),és a helytelenül fúrt kutak miatt. Ezért méressük be ha ivóvíznek szeretnénk felhasználni a kútvizünket. Ezt bármelyik nagy víz szolgáltató elvégzi nekünk és nem is túl drágán. Elmondható a fúrt kutakról . hogy 40-50 méteren azért már lehet ivóvíz minőségű vizet találni.A kutak köpenycsövében ez a felszín alá 3-4 méterre is feltörekszenek a réteg nyomása miatt. Ha a felszín fölé jön a a vizünk kifolyó kútnak vagy pozitív kútnak nevezzük. Ilyenekkel ma már csak ritkán találkozunk a fokozott víz kivétel miatt .

A házi vízellátó itt lép be a képbe. Ha ivóvíz ellátásra szeretnénk használni a kialakításnál vegyük figyelembe a téli üzemet. Ez egy jól szigetelt aknában kialakítható hely lehet vagy egy pince a kút közelében. Legyen a kúthoz legközelebb vagy akár a kútfej legyen ebben az aknában.Használhatunk csőszivattyút is a megfelelő tartállyal és nyomáskapcsolóval.  Ezek az elemek biztosítják a folyamatos kényelmes üzemet. Ezek az elemek megtalálhatók a gyárilag szerelt kompakt házi vízellátóknál is. Hosszú megbízható üzeműek a drágább kategória termékei Pedrolló Willo .stb…Ezek akár több évtized használatot is lehetővé tesznek akár folyamatos üzem mellett is. A barkács jellegűek inkább időszakos használatra nyári öntözésre kiválóak. A házi vízellátók adattábláin leolvashatók a gép adatai is. Rajta van a szivattyú teljesítménye is ezt watt-ban adják meg a gyártók. Mennyi vizet képes szállítani ez liter/perc vagy liter/óra mennyiségben adják meg. Mekkora nyomást képes előállítani ezt álltalában bar-ban adják meg. És mekkora magasságra képes a vizet  emelni ezt Hmax-ban szokták megadni. Ezeknek az adatoknak az alapján választjuk ki a készülékünket. Ezeket az adatokat egy adattáblán jól látható helyen szokták feltüntetni.

A szivattyú adattábláján található adatok

De kezdjük az elején.

CE jelzés Az Európai szabványoknak megfelelő

Qmax: Folyadék szállítási mennyiség l/percben

Hmax : Ekkora vízoszlopot képes megemelni a szivattyú jelen esetben ez 41 m

Sucht. Hmax: Ez a szívómélység maximálisan 9m ebben az esetben. Az elméleti szívó mélység az abszolút nulla tehát a légköri nyomás mínusz ami azt jelenti kb. 10,5 méter  ezt egy szivattyú sem képes elérni. Tehát ha valamelyik szivattyúra az van írva 11 méter az képtelenség. Mivel az abszolút nullát lehetetlen túlszárnyalni.

Size: A szivattyú csatlakozási mérete 1″ a szívóoldal és 1″ a nyomóoldal csatlakozása

1-Mot egyfázisu  220-240 voltos 50 Herzes 2900/perces  fordulatú motor

0.5 kW  0.7 Lóerős 3.2 Amperes  IP 44 védelemmel

10 mikrofarádos kondenzátor   VL 450 volt túlfeszültségvédelemmel  I CLB hővédelemmel

Ebből ami érdekes nekünk a Qmax a Hmax és Sucht.Max

Hogyan is kell érteni ?Ha a Hmax vagyis az emelő magasságunk és a Sucht.Max vagyis szívó mélységünk 0 vagy ahhoz közeli akkor a Qmax  vagyis vízhozam akkor valós adat.60l/perc

Ez gyakorlatban úgy nézne ki ,hogy közvetlenül egy tóparton áll egy szivattyú és rögtön a nyomóoldalon mérnénk a vízhozamot akkor az adattáblán mért adatot kapnánk. A gyakorlat viszont mást mutat. A vizet szeretnénk máshol felhasználni és gyakran mélyebbről kell a vizet kiszivattyúzni mint a felhasználás helye.Ehhez hozzájön a csővezetékünk alaki ellenállásából adódó veszteség is. Ezért vízhozam csökkenés várható a vízvezetékünk végénél. Tehát vegyük figyelembe azt is milyen messzire kell vinni a vizet a vízvezetékben és mennyi az átengedő képessége ennek a csőnek. Ha egy kb 600 wattos szivattyúval szeretnénk elnyomni a vizet 100 méterre aminek a szívóoldala 9 méteren van és képes a 35 méteres vízoszlop megemelésére és 3600l/óra a folyadékszállítása ,akkor a csövünk végén zárt állapotban elérnénk a 3.5 bar-t .De amint kinyitjuk a csapot azt tapasztaljuk h a nyomás leesik és a vízhozamunk az 1000 litert sem éri el óránként a veszteségek miatt.A veszteségek növekedése a csőátmérővel fordítottan arányos. Minél kisebb a csőátmérő a veszteség annál nagyobb. Az alaki ellenálásból következő veszteségek csökkentése érdekében lehetőség szerint a szivattyú nyomóoldali méretével azonos mérettel alakítsuk ki a vízvezetéket.

Javaslataim

Ezért méretezzük túl a szivattyúnkat is és válasszunk nagyobb teljesítményűt ha messzebbre kell vinni a vizet. Vegyük figyelembe a kút vízszint ingadozását és a szállítási távolságot is. Építsünk olyan rendszert ami több vízvételi helyet is kiszolgál egyidejű használatnál. Ezekre kifejezetten alkalmasak a csőszivattyúk nagy teljesítményük miatt.         A csőszivattyúk fagytalanítása sem szükséges mert a kútban állandóan plusz fok van. Csővezetékünket ha fagyhatár alá tesszük avval sem lehet gond. Érdemes egy gépházat csinálni egy pincében ahol a nyomáskapcsolónkat és tágulási tartályunkat el tudjuk helyezni így megtudjuk védeni a fagytól az egész vízvezeték rendszert. Téli használatra is alkalmas és az ivóvizet sem kell olyan fogyasztókra használni aminél nem fontos pl WC. mosógép kerti csap stb… Ehhez elegendő a nyomócsővel beállni a helyiségbe a tágulási tartályt vagy egy hidrofor tartályt bekötni ami biztosítja a rendszer nyomását.

Ezek a tartályok nem a víz tárolására szolgálnak hanem a nyomás megtartását biztosítják. Ezért is csak egy bekötési lehetőség van rajta . A nyomáskapcsoló ebbe a tartályba vagy a csőbe van bekötve és ez vezérli a szivattyút. Ezzel a módszerrel jelentős víz mennyiséget spórolhatunk meg kis befektetéssel.

Szivattyú bekőtése

A bekötési rajz a következő ábrán jól látható.A szivattyú után visszacsapó szelep Azután a nyomáskapcsoló és a mérőóra utána a hidrofortartály és a szelep.Ezek az elemek bárhol  hosszabb csővel is elhelyezhetők ha a sorrendet betartjuk

Házi vizellátás

A bekötési rajz

Ugyanez érvényes csőkút szivattyúra is annyi különbséggel , hogy a szivattyú a szívócső leg elején található benne a kútban. A szerelvények viszont ugyanazok.

Vízvezeték szerelés házilag

Vízvezeték-szerelés

Ezt az írást azoknak szánom akik saját kezűleg szeretnék a hibákat kijavítani az otthoni vízvezetékükön ill. elkezdenének egy teljesen új vízvezetékrendszer kialakítását.Tudni érdemes ,hogy a vízvezeték-szerelés nem ördöngösség csupán technológiai fogásokat kell alkalmazni aminek a végeredménye egy akár egész életen keresztül használható rendszer.Ehhez fogok segítséget nyújtani azoknak a bátor embereknek akik nem ijednek meg az ismeretlen dolgoktól és szeretnének vízszerelési ismereteket elsajátítani.Kívánom ,hogy mindenki járjon sikerrel és használja sok éven keresztül saját keze munkáját.Amennyiben bárhol elakadna vagy segítségre lenne szüksége jelezze e-mailban vagy keressen telefonon.Mindenkinek szívesen segítek megoldani a felmerülő problémát vagy adok tanácsot víz fűtésszerelési témakörben.

Vízvezetékek vízvezeték-szerelés múltja :

Legrégebbi anyag az ólom és a réz. Már a rómaiak is használták vízvezetékek kiépítésére. Ezekben az időkben hihetetlen precíz mérnöki munkával határozták meg a vízvezetékek nyomvonalát. Forrásokat vezettek ejtéses módszerrel be Róma épületeibe. Közkutakat ,fürdőket , nyilvános WC-ket építettek. A Birodalom más területein is meghatározták és osztályozták a víz minőségét is megfigyelve a források közelében élők egészsége alapján. Az ivóvíz vezetékeket Róma szerte nem kevés katona őrizte. Rabszolgák mellett képzett szakemberek tartották karban és építettek új vízkivételi helyeket. Hasonlóan a szennyvíz elvezetéséről is gondoskodtak. Óriási méretű csatornákon keresztül távozott a felesleges víz és vele, a használt víz is . Az ókori Róma szennyvízcsatorna kifolyásaiból vett kőzetminták bizonyítják igen magas ólomtartalmát ezeknek a vizeknek. Rávilágítva arra ,hogy nagyon sok ólom vezeték is volt a vízvezetékükben.
60-70-évvel ezelőtt még a mi mestereink is ebből készítették a vízvezeték elemeit nyomócsöveket ,lefolyócsöveket ,szifonokat bekötőcsöveket, szinte minden ebből készült ,javarészt tokozással vagy peremezéssel ,lágyforrasztással. Angol és francia nyelvterületen a mesterség neve mai napig megőrizte a kapcsolatot az ólommal. Angolul a vízvezeték-szerelő plumber. franciául: plombier.

Az 1800-as években is igyekeztek szabványosítani a gyártást. Ennek következményeként a csővezetékek az angolszász mértékegység alapján lettek méretezve amit a mai napig is használunk. Az ólomcsövek belső átmérője megfelelt ennek a szabványnak
1 inch = 25,4 milliméter.Az inch-et coll nak is hívják.Az angolszász méretezés velejárója ,hogy törtekben adják meg a méreteket.A 1/2″ inch az pontosan a 25,4 fele.A horganyzott csöveknél viszont azt látjuk h ez kb 20mm a külső átmérő , az 1″ cső kb 31-32 mm .Ez a méretezés az ólomcsöves időkböl maradt vissza.Az ólomcsövek külső átmérőjét vették alapul a horganyzott csövek gyártásánál.
A horganyzott csövek teljesen kiszorították a vízvezeték-szerelésből az ólomcsöves rendszereket.Időnként azért még lehet találkozni ezekkel a mestermunkákkal régi bojler bekötéseknél.
A horganyzott vascsöveket úgy, mint néhány évtizeddel ezelőtt, menetes idomokkal csatlakoztatjuk és a vízvételi helyeket a vízvezeték-rendszereket az ehhez való idomokkal alakítjuk ki.

Manapság ritka az ilyen kialakítás és inkább csak épületen belüli víznyomócsövek ,gerincvezetékek vagy oltóvíz hálózatok készülnek ezzel a technológiával.
Ilyen technológiával inkább lakótelepi lakások fütés korszerűsítésénél találkozhatunk.Ezekben a lakásokban a mai napig vascsöves rendszerek üzemelnek.
Vascsőves vízvezeték rendszerek menetes csatlakoztatásához szükséges egy menetmetsző ami a cső méretének megfelelő menetet képes vágni.Ezek a menetek 1:16 kúposságú witworth menetek ,ezért a metrikus menetekkel nem kompatibilesek.Nem lehet őket összerakni bár ránézésre igen hasonlóak pl. a 1/2″ a 20-as metrikus menethez.A menetmetszők újabban már nem állíthatóak ezek fix metszők de azért a menetmetszést követően mindig próbáljuk rá a csőre az aktuális idomot abból a célból hogy le tudjuk ellenőrizni megfelelő-e a menet (a gyártásból adódó méretpontatlanság miatt).Ha könnyedén rátekerhető a csőre és nem túl szoros vagy nem túl laza az idom ,akkor megfelelő a menet kiképzése a vízvezeték csövön.

A menet tömítése:

Ha gyári menetet használunk -például egy 1/2″-os sarokszelepet- akkor egy vasfűrészlappal durvítsuk fel a menetet mert a tükörfényes felületén a kóc elcsúszik és így nem tudja behordani a kócot vagy teflont ami vízvezetékünk biztos folyásához vezet az elforduló kóc vagy a tömítő szalag miatt.
Tehát körbe mintha répát pucolnánk durvítsuk fel a menetet.Bele is húzhatnak néhányat a menet völgyei közé ,hogy ott is durvuljon.A gyárilag feldurvított menetet is durvítsuk tovább mert ezek sokszor le vannak krómozva és eltakarja a finom kiállásokat a fényes bevonat.Alapelvként el lehet mondani akkor jó a durvítás ha érdessége olyan mintha egy új reszelőt tapintanánk.
A kócolás menete a következő:
Ha szuper kócunk van tépjünk belőle egy 20-25 centis darabot -1/2″ csővel számolva- , finoman húzzuk végig ujjaink között h szálra simuljanak.A bal kezünkbe vegyük a csövet vagy idomot és a tetejére fektessük a kócot ellentartva a bal kezünkkel.A kóc 1/3 része legyen a bal kezünk felé a jobbal óramutató járásával megegyező irányba -arra amerre az idomot is tekernénk- tekerjük fel a kócot.Ha már jól megszorult fogjuk hozzá a bal kezünk felé eső részt is és együtt tekerjük fel a maradékot.Ezután kenjük be bőven szilikonzsírral vagy valamilyen zsiradékkal faggyúval stb… könnyebben csússzon be a tömítő anyagunk az idomba.Ne használjunk festéket vagy sziloplastot elég a zsír , ezzel megőrizzük a kóc rugalmasságát és tömítőképességét.
Kócolásos technikával 16 baros oltóvíz rendszereket is készítettünk amik a mai napig üzemelnek folyás nélkül.
Sárgaréz idomok, golyós csapok könnyen repednek ezért ezeket óvatosan húzzuk össze.
A teflonszalag vagy tömítőzsinór használata ugyanígy történik.Feldurvítjuk és feltekerjük.

Menetet tömíthetünk ragasztóval is a Loctite 517 ajánlom erre a célra. Néhány csepp a menetre összetekerjük és kész a kötés.

KPE nyomóvezetékek.

Ez az a rendszer ami családi házaknál a legtöbb esetben a földben van a vízórától egészen a gerincvezetékünk kezdetéig. Kötését lehet végezni gyorskötő idommal pushfitt idommal vagy sütéssel. Érdemes odafigyelni a KPE csövek falvastagságára és nyomásállóságára. Figyeljünk oda mert gyártok között is lehet különbség azonos nyomáshatárú csövek esetén. Sőt ami rá van írva sem mindig az ami. Ezért legyünk résen és mérjünk. Fő a bizalom! És az ellenőrzés!
Nagy hazai gyártók csövei között akadtam olyanra ami a 2 mm-es falvastagság ígérete ellenére a 1,5 mm-t sem érte el!
A KPE csöveket csővágó ollóval lehet méretre vágni. Nagy barkácsboltokban tudunk fillérekért beszerezni ilyen ollót. Szükségünk lesz egy kalibrálóra ami a cső kerekségét állítja vissza és letöri a vágás éleit. Erre azért van szükség mert könnyebben megy össze a cső az idommal nem kell használnunk semmilyen síkosító szert és a letörés megóvja a gumigyűrűt a sérüléstől az idomunkban. Minden esetben használjuk a kalibrálót, ha esetleg nincs kéznél megpróbálhatjuk egy éles késsel is letörni az éleket ez is járható út. Fontos a csővágó olló élessége is és a mozdulat amivel elvágjuk a csövet. Ne összenyomjuk hanem próbáljuk picit mozgatni szorítás közben az ollót így könnyebben átvágjuk az akár 1″ csövet anélkül ,hogy összelapulna vagy eldeformálódna. Bontsuk szét az idomot húzzuk rá a KPE csőre a szorító anyát ezután jön a szorító gyűrű ez műanyag idomoknál egy kúp alakú fehér műanyag alkatrész ami passzol az anya belső kúposságába , fém idomoknál egy fém gyűrű ezek az alkatrészek belemarnak a KPE cső falába és nem engedik kicsúszni a csövet a helyéről. Kalibráljuk ki. Toljuk bele a csövet az idomba igazítsuk be a szorítógyűrűt a helyére húzzuk meg az anyát. És kész! Nagy víz szolgáltatók csak fémidomokat használnak amiatt mert a műanyag idomból kicsúszik a lökésszerű nyomásváltozás miatt. De én azt gondolom ez csak akkor következhet be ha nem megfelelő a szerelés vagy a cső falvastagsága nem elég vastag.
Bátran használhatjuk 8-10 barig vízvezetékekhez.

Hibák

KPE csöveknél gyakori hiba lehet ha fektetésnél egyszerűen csak beletesszük a gödörbe a vízvezeték csövet egyenesen az épületig.Fektetésnél ügyeljünk arra , hogy ez a cső is fog mozogni hő hatására.Ezért az árok széleihez húzzuk ki hol jobb hol baloldalra mintha egy kígyó lenne.Lehetőséget adva a mozgásra.Feltétlenül homokágyba tegyük és úgy takarjuk az árkot.

5 rétegű rendszerek

Ez az a csővezeték rendszer ami legkisebb beruházással szerelhető bár idomai kicsit drágábbak mégis kompenzálja az árat. Élettartama gyakorlatilag az épülettel egyenlő. Oxigén diffúz mentes csöveknek is nevezik mert a falán -a rétegeknek köszönhetően-nem tud az oxigén be diffundálni ezáltal nem lesz oxidáció a fűtési rendszerünkben a megfelelő technológia megtartásával. Könnyű szerelhetősége és várható élettartama miatt hihetetlen teret hódított magának a vízvezeték-szerelés és a fűtésszerelés területein is. Használható hideg vizes meleg vizes vízvezetékekhez ,központi fűtéshez, padlófűtéshez ,bekötésekhez. Általában 95 c fokig hőállóak és 10 barig nyomásállóak.200 méteres tekercsekben lehet kapni de kérésre akár 1m-ert is levágnak nekünk. A cső hossza méterben jelölt a külső felén. Vastagabb méretek szálban vásárolhatók. Lehet préselt idommal és lehet kulcsos idomokkal is szerelni. Hátránya a “press” gépeknek a magas ára. Léteznek kézi préselők is de a fejek ezekhez sem olcsók. Ha préselni szeretnénk általában ahol vesszük a “press” idomot ott biztosítanak gépet is. Persze nem mindenhol és nem mindenkinek. Kérdezzünk érdeklődjünk, a boltok legtöbbször kötik a vásárlást a géphez és csak úgy adják ha náluk vesszük az idomokat. Ne essünk abba a hibába , hogy megvesszük az idomokat és nem tudnak adni gépet! Vásárlás után gépet szerezni már csak kölcsönzőből tudunk.

Szerelése

Nézzük a szerelést.Cső ollónkkal levágjuk a csövet kikalibráljuk hasonlóan a KPE csőhöz. Érdemes megjegyezni , hogy az ötrétegű kalibrálója az eltérő méretek miatt más így ehhez való kalibrálót szerezzünk be. Ha kikalibráltuk “press” idomoknál toljuk rá az idomot és préseljük le ,kulcsos idomnál bontsuk szét az anyát és a szorító gyűrűt ezeket húzzuk a csőre majd toljuk rá a csövet az idomra ,Ügyeljünk az idomokon levő gumigyűrűkre ne sérüljenek. Húzzuk össze az anyát és kész. Addig húzzuk amig az anya meg nem nyikordult. Minőségi idomokat vásároljunk ne érjük be a nagyáruházi kínálattal.
Komplett rendszerek állnak rendelkezésre a vízvezeték és fűtés szerelőknek pl.Wavin , Heinco Valsir. A minőségi idomok megfelelőségi nyilatkozattal is rendelkeznek ill. esetleges hiba esetén a gyártó felelősséget vállal. Szemben a Médin Csájna termékekkel.
A falban padlóban levő vízvezeték csöveinket védjük le egy műanyag burkolattal ez szerelés előtt ráhúzató a csőre. Szükség esetén szigeteljük a meleg vízvezetéket vagy a fűtési csövet.
Érdemes szem előtt tartani , a kulcsos rendszer idomait ,elágazásokat ne tegyük se falba se aljzatbetonba. Szívem szerint azt mondanám inkább sehova se tegyük . Ha mégis akkor a legnagyobb odafigyeléssel végezzük a szerelést és minden esetben szabályosan nyomás próbázzuk le a rendszert. Hajlításhoz használjunk belső vagy külső rugót ez nem engedi megtörni a csövet.

Ismertebb gyártók Wawin Heinco