Előre bocsátom nem vagyok fizikus.Viszont szeretem az analizálást és a lentebb leírtakat nem máshonnan ollóztam össze hanem a saját méréseim ill megfigyeléseimet próbáltam összeszedni .Biztosan van tudományos alapja de most nem törekszek meggyőzni senkit.

Egy normál vegyes tüzelésű kazánban nagyon jól megfigyelhető a fatüzelésnél a kátrányosodás.Ennek több összetevője van

• Hideg visszatérő
• Vízes fa
• Szekunder levegő hiánya

Érdemes tudni a kazánban történő égés alatt nem a fa ég el hanem a fából keletkező fagáz ez az égés 80-85 százalékát teszi.A folyamathoz 220 350 fok szükséges.Az égés folyamata alatt a tűz valódi hőfoka elérheti a 750 800 fokot is.Ez optimális esetben állhat fenn.Optimális égést és a keletkező fagázok elégetését a másodlagos levegő hozzáadagolással tudjuk elérni

• A hideg visszatérő miatt a kazán nem tudja elérni az üzemi hőfokot ezért a keletkező fagázokból az alacsony kazántest hőfoka miatt kicsapódik a keletkező fakátrány.

A visszatérőt min 63 fokra kell a megfelelő berendezéssel fűteni (Pl Ladomat ,Esbe).Ezek a következőképpen néznek ki.Egy termosztát beiktatásával a bypass vezetéken keresztül keringetjük a készülékben a vizet ami ha elérte az üzemi hőfokot 63 C° akkor kiengedi a felhasználó berendezések felé (radiátor ,puffer ,HMV tároló) az előremenőn keresztül. Ezzel a berendezéssel orvosolhatjuk ezt a kis hibát amitől kazánunk vagy vízteres kandallón élettartama évtizedekkel megnőhet.

• A vizes fa akár 40 százalékkal visszahűtheti a tüzünket hasonló hatást elérve mint  a hideg kazántest. A kilépő  füstgázok alacsony hőmérséklete miatt a kémény is elkezdhet kátrányosodni. Ezért veszélyes a „megrakom a tüzet és lezárom”. Annyi levegő van ami épp elégséges a fagáz képződéséhez de az elégetéshez már kevés ezért a kilépő füstgáz hőmérséklete sem fogja elérni esetleg a 60-100 fokot sem.Ami a kéménybeli  kondenzációhoz vezet mert itt a füstgázok tovább hűlnek.A kéményen kilépő füstgázok hőmérséklete a 20C°!!! értékig is visszahűlhetnek a negatív hatások miatt.

• A szekunder levegő hiánya is okozhatja a kátrányosodást az elégtelen levegő és ezáltal a tökéletlen égés miatt.A megfelelő primer adagolással tudjuk szabályozni a fagáz termelődését a szekunder levegő adagolással a fagáz elégését szabályozzuk.A kettő együttes szabályozásával a kiáramlási sebességet szabályozzuk.Amivel a hatásfokot növeljük.A kiáramlás sebessége akkor jó ha a kilépő füst hőmérséklete minél alacsonyabb ezáltal a hasznosítása a készüléknek magas.Alapvetően vannak korlátai a készülékeknek és az égés folyamata sem szorítható ésszerű korlátok alá.Ezért ritkán érhető el 90 százaléknál magasabb hatásfok.Ez a folyamat fenttartásához szükséges hőveszteség miatt van ill a jelenlegi készülékek felépítése nem engedi meg az ettől magasabb hatásfok elérését.A szekunder levegő adagolással a lángunk kékes színűre változik. Az égés sebessége lelassul kilépő füstgáz szinte áttetsző.

Jól letudjuk mérni a kilépő gázainkon , hogy megfelelő-e a levegő beállításunk. Ezt egyszerű szemrevételezéssel is el tudjuk dönteni. Van füst tökeletlen égés ha nincs füst tökéletes égés.Ha lassan léptetjük ki a füstgázt alacsony hőmérsékleten (120-170C°) akkor készülékünk magas hatásfokon üzemel.

Szekunder levegő adagolást arra megfelelő készüléken tudjuk beállítani régebbi vagy kisipari készülékeken hiába keressük ezt az állítási lehetőséget.Régebben ez nem volt szempont és nem is igen tettek erőfeszítést ennek megvalósítására.

Üdv Zoltán