Betiltják a szilárd tüzelésű berendezéseket és a gáz konvektorokat

Felreppent a hír , hogy betiltják a szilárd tüzelésű kályhákat kazánokat és evvel együtt a gázkonvektorokat.

Szeretnék megnyugtatni mindenkit aki emiatt aggódik , h a hír mint annyi sok hír …álhír.

A gázkonvektorokra vonatkozó, 1186/2015/EU és a 1188/2015/EU rendeletekben foglalt követelmények egy lépésben szigorodtak. 2018. január elsejétől tehát a Magyarországon nagy számban használt gázkonvektorokra ( több mint 3 millió darab van használatban) a fokozott energiahatékonysági előírások léptek életbe, természetesen csak az újonnan, főleg a készülékcserék céljából forgalomba hozott berendezések esetében.Tehát nem a régi használatban levő hanem az újonnan felszerelt vagy cserélt készülékeknél.

Szilárdtüzelésű berendezések

2017. április 1-én lépett hatályba a max. 70 kW teljesítményű szilárd tüzelésű kazánokra és ezeket tartalmazó rendszerekre vonatkozó rendelet. A jogszabály néhány, így a kizárólag meleg víz biztosítására, a levegő melegítésére használt és a nem fás biomasszával működő kazánok kivételével, általánosan érvényes lesz.

2020-tól szigorodnak a max. 500 kW  teljesítményű központi fűtési szilárd tüzelésű kazánok, 2022-től a max.50 kW teljesítményű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó forgalomba hozatali és használatbavételi követelmények is.

A nyitott égésterű, szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések(nyílt tűzterek) szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 30%-nál kisebb, zárt égésterű berendezések (kályhák) szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 65%-nál, pellettel működő berendezések esetén 79%-nál kisebb.

Az új rendelet szigorú követelményeket támaszt a kibocsátott szálló por mennyiségére, a kibocsátott gáznemű szerves vegyületek mennyiségére, a kibocsátott szén-monoxid mennyiségére és a kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségére is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak ún. öko-tűzterek lesznek engedélyezhetőek 2020-tól központi fűtést kiszolgáló kazánok, 2022-től egyedi helyiségfűtő berendezések (szilárdtüzelésű kályhák) esetén.Tehát ha cserélünk nem lesz lehetőségünk alacsony hatásfokú berendezést vásárolni.

A gyakorlatban mindez: a szigorítások érvénybe lépése után azt jelenti , hogy az alacsony hatásfokú  kályhánk helyett vagy a vegyes kazánunk helyett csak magas hatásfokú korszerű berendezéseket tudunk beszereltetni.Gondolok itt a faelgázosító , pelletkazánokra vagy a modern fatüzelésű kazánokra.De a régieket nem kell lecserélni.Nem kell kidobni lezárni stb…Viszont ha újat teszünk be ,csak korszerűeket választhatunk.Nemegyszer tetemes állami támogatással.

Személy szerint kifejezetten örülök ennek a rendeletnek mert a fűtési kultúránk változásához fog vezetni.Belátjuk , hogy a megújuló energia forrásoknak igenis van jogosultságuk a nem megújuló energia forrásokkal szemben.Megjegyezném itt a megújuló energia források azért azok mert 1-60 év alatt teljesen megújul a ciklus , szemben a nem megújulókkal ahol a ciklus 50-150 millió év.A ciklus a szénalapúenergiahordozókra vonatkozik ill az energiára amit a növények ill a fosszilis energia hordozók megkötnek.

Be fogjuk tárolni a fánkat már 2 évre előre vagy áttérünk pelletre.Értékelve ezeknek a rendszereknek az előnyét és végre nem az eget fogjuk fűteni vagy a levegőt szennyezve füstölünk a vizes fa miatt.

Ezekben a készülékekben nem eltüzelhető a 6-9 hónapos vágású fák.Hatásfokuk miatt gazdaságosabb fűtés és hatékonyabb energia kivétel valósul meg.Kevésbé terhelve ezzel a környezetünket mind az erdő mind pedig a levegő irányába.

Csak számolni kell .Nem bonyolult.

A jelenlegi kazánjaink -ismerve a fűtési rendszereket- legtöbb esetben, szénre készült kazánok alacsony hatásfokkal 40-50 % .Ez azt jelenti a fa fűtőértékének csak a felét vesszük ki a többi megy ki a kéményen.

Nagyon kevesen tárolják be a fát 2 évre előre menőleg.Pedig a fafűtésnél ez lehet a másik lék a hajón mert a friss 2-3 hónapos vágású fa fűtőértékének 50%-a arra mehet el , hogy elpárologtassa a benne levő vizet és fent tudja tartani az égés folyamatát.Az 11-12 hónapos vágású fa elérheti a 18-20% nedvességtartalmat ha fedett szellős helyen tartjuk.Fedett.És szellős.Nem a szabad ég alatt.

Kémények huzatát szerintem sehol senki nem méreti.Kiviszi a füstöt akkor már jó is.Csakhogy az égés szempontjából fontos levegő hűti is a tűzteret ha túl sok a huzata a kéménynek.A kiáramló gázok nem tudják leadni a hőt a kazántestnek mert túl rövid ideig tartózkodnak a tűztérben.És ha száraz is a fánk elég anélkül , hogy a kazántestnek átadná a meleget Ez újabb hatásfok romláshoz vezet.A kéményben ég el a maradék éghető gáz.

Számoljunk csak! 50% első körben.A maradékból a második körben még 50% marad 25%!A kéményt hozzá sem számolom.De ha van egy erős szívóhatású kürtővel rendelkező kéményünk ez a 25 százalék még tovább romolhat 20 vagy akár 15 százalékra is.Itt még csak a kazán és a kémény viszonylatában számoltunk.Nincs benne a szigeteletlen kazán , csövek , kazánház,stb…

Ennyire vagyunk hatékonyak.Szemben a  faelgázosító egy pelletfűtés vagy biomassza égetővel és egy szakszerűen megépített rendszerrel ami 80 százalékon üzemel.És akkor most lehet bátran forintosítani is.

Üdv Z

 

 

A fatüzelésű berendezések kátrányosodása

Előre bocsátom nem vagyok fizikus.Viszont szeretem az analizálást és a lentebb leírtakat nem máshonnan ollóztam össze hanem a saját méréseim ill megfigyeléseimet próbáltam összeszedni .Biztosan van tudományos alapja de most nem törekszek meggyőzni senkit.

Egy normál vegyes tüzelésű kazánban nagyon jól megfigyelhető a fatüzelésnél a kátrányosodás.Ennek több összetevője van

  • Hideg visszatérő
  • Vízes fa
  • Szekunder levegő hiánya

Érdemes tudni a kazánban történő égés alatt nem a fa ég el hanem a fából keletkező fagáz ez az égés 80-85 százalékát teszi.A folyamathoz 220 350 fok szükséges.Az égés folyamata alatt a tűz valódi hőfoka elérheti a 750 800 fokot is.Ez optimális esetben állhat fenn.Optimális égést és a keletkező fagázok elégetését a másodlagos levegő hozzáadagolással tudjuk elérni

  • A hideg visszatérő miatt a kazán nem tudja elérni az üzemi hőfokot ezért a keletkező fagázokból az alacsony kazántest hőfoka miatt kicsapódik a keletkező fakátrány.

A visszatérőt min 63 fokra kell a megfelelő berendezéssel fűteni (Pl Ladomat ,Esbe).Ezek a következőképpen néznek ki.Egy termosztát beiktatásával a bypass vezetéken keresztül keringetjük a készülékben a vizet ami ha elérte az üzemi hőfokot 63 C° akkor kiengedi a felhasználó berendezések felé (radiátor ,puffer ,HMV tároló) az előremenőn keresztül. Ezzel a berendezéssel orvosolhatjuk ezt a kis hibát amitől kazánunk vagy vízteres kandallón élettartama évtizedekkel megnőhet.

  • A vizes fa akár 40 százalékkal visszahűtheti a tüzünket hasonló hatást elérve mint  a hideg kazántest. A kilépő  füstgázok alacsony hőmérséklete miatt a kémény is elkezdhet kátrányosodni. Ezért veszélyes a „megrakom a tüzet és lezárom”. Annyi levegő van ami épp elégséges a fagáz képződéséhez de az elégetéshez már kevés ezért a kilépő füstgáz hőmérséklete sem fogja elérni esetleg a 60-100 fokot sem.Ami a kéménybeli  kondenzációhoz vezet mert itt a füstgázok tovább hűlnek.A kéményen kilépő füstgázok hőmérséklete a 20C°!!! értékig is visszahűlhetnek a negatív hatások miatt.
  • A szekunder levegő hiánya is okozhatja a kátrányosodást az elégtelen levegő és ezáltal a tökéletlen égés miatt.A megfelelő primer adagolással tudjuk szabályozni a fagáz termelődését a szekunder levegő adagolással a fagáz elégését szabályozzuk.A kettő együttes szabályozásával a kiáramlási sebességet szabályozzuk.Amivel a hatásfokot növeljük.A kiáramlás sebessége akkor jó ha a kilépő füst hőmérséklete minél alacsonyabb ezáltal a hasznosítása a készüléknek magas.Alapvetően vannak korlátai a készülékeknek és az égés folyamata sem szorítható ésszerű korlátok alá.Ezért ritkán érhető el 90 százaléknál magasabb hatásfok.Ez a folyamat fenttartásához szükséges hőveszteség miatt van ill a jelenlegi készülékek felépítése nem engedi meg az ettől magasabb hatásfok elérését.A szekunder levegő adagolással a lángunk kékes színűre változik. Az égés sebessége lelassul kilépő füstgáz szinte áttetsző.

Jól letudjuk mérni a kilépő gázainkon , hogy megfelelő-e a levegő beállításunk. Ezt egyszerű szemrevételezéssel is el tudjuk dönteni. Van füst tökeletlen égés ha nincs füst tökéletes égés.Ha lassan léptetjük ki a füstgázt alacsony hőmérsékleten (120-170C°) akkor készülékünk magas hatásfokon üzemel.

Szekunder levegő adagolást arra megfelelő készüléken tudjuk beállítani régebbi vagy kisipari készülékeken hiába keressük ezt az állítási lehetőséget.Régebben ez nem volt szempont és nem is igen tettek erőfeszítést ennek megvalósítására.

Üdv Zoltán

Padlófűtés és parketta…

PADLÓFŰTÉS
A PADLÓFŰTÉS ÉS PARKETTA EGYÜTTES ALKALMAZÁSA
I. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának vizsgálata
BEVEZETÉS
Az energia-megtakarítás és a nagyobb komfort igénye elősegítette a
padlófűtés elterjedését. Az elterjedéssel egy időben jelentkeztek a fűtött
felületek burkolásának problémái. A padlófűtéssel egybeépített aljzatra történő
parkettázásnál a hagyományos faburkolatok lerakásának követelményein túl
azonban további előírásokat is be kell tartani. Mind a burkolóanyagokkal, mint
az alkalmazott fektetési technológiával szembeni követelmények eltérnek a megszokottaktól.
2. A padlófűtés és a fa padlóburkolatok együttes alkalmazásának
követelményrendszere
Összefoglaljuk a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során betartandó
előírásokat. Ezek az előírások értelemszerűen a műanyagcsöves, vízfűtéses
és öntött esztrich réteggel készített, Magyarországon gyártott rendszerre
vonatkoznak. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának
követelményrendszerét három részre célszerű osztani:
-tervezési,
-kivitelezési,
-üzemeltetési előírásokra.
2. 1. Faburkolatú padlófűtéses felület tervezésének előírásai
a.
A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a parketta alapvetően
hőszigetelő. Ezért 15 mm-nél vastagabb és rossz hővezető-képességű
lágy lombosok és fenyők alkalmazását kerülni kell. Legalkalmasabb parkettatípusok a
többrétegű parketták ( TRIO, DUOFloor, lamellaparketta (10 mm) vagy él kötegelt parketta(15 mm–nél vékonyabb).
b.
Tömörfa parketták maximum 15 mm vastagság mellett legfeljebb 120
mm szélességű elemeket tartjuk megfelelőnek padlófűtésre.
Nem ajánljuk padlófűtésre a bükk, európai juhar, gyertyán fafajokból
készült parkettákat , sem tömör fa sem többrétegű kivitelben.
c.
A beton és a parketta közé fólia vagy szigetelőfilc-mely a hagyományosan lerakott parkettáknál követelmény-nem kerülhet.
d.
A felhasznált valamennyi segédanyagnál a vivőági hőmérsékleten
hőállónak, öregedésre érzéketlennek kell lenniük.
e.
A fűtőcsövek közti távolság ne haladja meg a 150 mm-t, mert ez által a parketta felületi hőmérsékletének eloszlása kedvezőbb lesz.
f.
Fűtőcsöveket teljes felületre le kell rakni, még ha ezt a hőigény nem is indokolja.
g.
Mivel korlátozott a padlófelület hőleadása, a helyiséget akár pótlólagosan is hőszigetelni kell. Hőszigetelés értékeinek el kell érni az újonnan épült épületek hővédelmének minimális követelményeit.
h.
A fűtést úgy kell tervezni, hogy a vivőági vízhőmérséklet ne lépje túl még a leghidegebb napokban sem az 45-50°C-t. Ajánljuk a hőplomba beszerelését a rendszerbe.
i.
A parketta felületi hőmérséklete (talphőmérséklet) sohasem lépheti túl a 28 °C-t, mint hőfiziológiai korlátot.
j.
Az esztrich minimális vastagsága a fűtőcsövek felett nem lehet kevesebb 45 mm-nél. Ajánlott a 60 mm.
2.2. Kivitelezési előírások
a.
A legtöbb probléma a nem kellően kiszárított esztrichre történőparkettázás miatt következett be. Az esztrich nedvességtartalma irodalmi adatok szerint nem haladhatja meg a 1,8 %-ot.
Tapasztalatunk szerint a 1,5% az optimális.
b.
A felfűtést az esztrich bedolgozását követő betonkötés befejeződése után szabad megkezdeni. A felfűtést legalább 50°C-on illetve a tervező által megengedett maximális értéken kell végezni a mellékelt leírás szerint. A fűtés bekapcsolása után a víz  hőmérséklete naponta 10 °C-al emelhető.
c.
A leragasztás egyértelműen csökkenti a betonesztrichen és a parkettán kialakuló hő hídat. Leragasztás esetén oldószeres, rugalmas(kaucsuk tartalmú) vagy poliuretán vagy hibrid polimer ragasztót kell használni. A leragasztást követően a ragasztó használati utasításában leírt pihentetési időt be kell tartani. A hőhíd kicsi, ezért azt javasoljuk, hogy a
kiszárított esztrich rétegre önterülő aljzatkiegyenlítőt kell felhordani.
Ennek kiszárítása után teljesen sík és így jó hőátadást biztosító felületet kapunk.
d.
A fal és az esztrich ill. a fal és a parketta között és az 50 m2-nél nagyobb helyiségekben középen tágulási hézagot kell hagyni.
2.3. Üzemeltetési előírások
a.
A padlófűtéssel egybeépített parkettázott helység relatív páratartalma nem csökkenhet 45 % alá. Száraz levegő kialakulásakor mesterségesen pótolni kell a hiányzó légnedvességet.
b.
A felfűtés és a lehűtés mindig fokozatosan menjen végbe, így elkerülhetők az esetleges feszültségek. Az 5 napos fokozatos átmenetet mindig be kell tartani.
c.
Az előremenő vízhőmérsékletnél hőhatárolót kell beépíteni, hogy semmiképpen ne lépje túl a megengedett értéket.
d.
A takarításnál a bő vizes felmosást kerülni kell, mert ezek a rendszerek
érzékenyebbek mindennemű nedvességváltozásra.
Következtetések, javaslatok
A padlófűtés és burkolóanyaga egy egységet képez, külön nem szabad vizsgálni őket. Egyik részen történő változás a másik részre is kihat. Ezt a tervezésnél és a kivitelezésnél is figyelembe kell venni.
A padlófűtés és a fa padlóburkolat összeegyeztethető egymással. Azonban a
tervezéskor és a kivitelezéskor figyelembe kell venni, hogy parketta kerül a felületre. A parketta ilyen konstrukcióban történő lerakása szakértelmet igénylő munka, csak e téren jártas szakemberek végezzék.
A fűtött padlófelület általánosságban burkolható parkettával, de csak az arra
alkalmas típusúakkal ( 2.1./a-b. pont).
A betonesztrichből kiáramló hő nem teszi tönkre a parkettát.
A megfigyeléseink során semmiféle károsodást nem észleltünk az előírások
maradéktalan betartása esetén.
Padlófűtés előkészítése
Felfűtési folyamat leírása:
1. nap felfűtés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
2. nap felfűtés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
3. nap felfűtés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
4. nap felfűtés + 50 °C előremenő vízhőmérséklet
( illetve a tervező által megengedett max. érték)
5.-től 15. napig fűtés a megengedett max. előremenő hőmérséklettel, éjszakai
szünet nélkül
16. nap fűtéscsökkentés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
17. nap fűtéscsökkentés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
18. nap fűtéscsökkentés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
19. nap Nedvességmérés (betonréteg esetén 1,8 % , CM-módszerrel)
A CM-módszerrel történő nedvességméréshez kérje a parkettázást végző szakember segítségét. A tervező a felület nagyságától függően jelöljön ki
nedvességmérési pontokat, és a CM méréshez a mintákat ezen helyekről kell venni.
Amennyiben a fűtéscsövek a betonréteg közepén helyezkednek el, a lehűtési szakasz után 5 nap szünetet kell tartani. Ezt követően meg kell ismételni a felfűtési procedúrát. A következő felfűtési és lehűtési eljárás az 1-4. és a 16-18. napok között előírtak szerint történt meg.
Parketta lerakására alkalmas állapot elérésekor a munkálatokat 18 °C betonhőmérséklet (25 °C előremenő vízhőmérséklet) és 65 % alatti légnedvesség esetén lehet kezdeni.
Amennyiben a betonnedvesség nem megfelelő, a fűtést tovább kell folytatni 40°C-os előremenő vízhőmérséklettel a lerakásra alkalmas állapot eléréséig,ismételt nedvességméréssel.Abban az esetben, ha a lehűtés befejezése után és a parketta lerakásának kezdete között 7 napnál hosszabb szünet következik be, a felfűtést 40 °C-os
előremenő hőmérséklettel meg kell ismételni, legkevesebb 2napig. Eztkövetően ismételt nedvességmérést kell végezni.A felfűtési és lehűtési folyamat során, szabályos időközönként rövid idejű szellőztetést kell végezni.A kiszárítási folyamat során a betonfelületen nem volt építőanyag vagy más, a felületet takaró anyag.Az eljárás max. 80 mm vastag betonrétegre vonatkozik.A leírás szerinti kiszárítási eljárás a biztonságos nedvességtartalom eléréséhez szükséges minimális időszükségletet tartalmazza. A kiszárítási folyamat meghosszabbítása az elérni kívánt biztonságot javítja.
Padlófűtés alkalmazása esetén a parketta felület megengedett maximális
hőmérséklete 28 °C. A hőmérséklet túllépése a keményfa felület jelentős
károsodását vonja maga után.Fontos, hogy a fűtési rendszert folyamatosan, nagyobb hőingadozás nélkül üzemeltessük. Amennyiben mégis lekapcsolják vagy csökkentik teljesítményét a visszafűtést csak fokozatosan szabad megtenni.A fűtési szezonban kérjük fordítson fokozott figyelmet a természetes faparkettával burkolt helyiségek megfelelő légnedvességének biztosítására, mely különböző párásító eszközökkel oldható meg. Az alacsony, 45% alatti légnedvesség a faanyag káros kiszáradásához vezet. Ennek következtében az egyes elemek, illetve a lamellák között rések keletkeznek. Súlyosabb
esetben az egyes lamellák felválása is előfordulhat. Az alacsony légnedvesség káros az egészségre is.Fűtési szezonon kívül vagy bármely okból amennyiben a légnedvesség
tartósan 60% fölé emelkedne nedvességet kell kivonni a helység levegőjéből,
mert a tartósan magas páratartalom a faanyag dagadásához, deformálódásához, extrém esetben a parketta púposodásához vezethet.A fentiek miatt javasoljuk, hogy a parkettázott szobában helyezzen el páratartalom mérőt.

Vízteres kandallók beépítése és használata

Vízteres kandallók

Vízeres kandalló tanácsok

Az utóbbi években elszaporodtak a nagy hazai barkácsáruházak kínálatában is a vízteres kandallók.Sok ember szeme felcsillant a szórólapokban reklámozott termékek láttán.Sokan vettek és egyszerűen bekötötték a fűtési rendszerbe majd pár év alatt ezek a termékek kilyukadtak és javíthatatlanul meghibásodtak. Előre bocsátom nem vagyok a nagyáruházi termékek híve. De véleményem szerint a szakszerűtlen bekötés is okozza a kandallók vízterének a kilyukadását. Ez azért következik be mert a központi fűtések fával való üzemeltetésének van néhány szabálya amit érdemes betartani.

  • Csak kifejezetten fa elégetésére való kazánt használjunk
  • Optimális szabályozott kéményhuzat
  • Száraz tűzifa (legalább 2 éves vágás)
  • Kazánvédő szelep
  • Ne csak az égési levegő elvételével szabályozzuk a tüzünket

A vízteres kandallók szintén kazánok , és nem is kis teljesítményűek. A fa elégetéséhez megfelelően kell kialakítani ezeket a rendszereket is. A kandallók hatásfoka elérheti akár a 85 %-os hatásfokot is.Törekedjünk jó minőségű tűztérre , ez évtizedeken keresztül fogja szolgáltatni a meleget ,megbízhatóan.A nagyáruházak termékei amelyek nem rendelkeznek másodlagos levegőszabályozással  még az 50 százalékot sem érik el.

Egy kiválló minőségű kandalló ami tényleg 85% hatásfokkal működik. https://www.suprakandallo.hu/

És hogy fogalmunk legyen mi az elvárt egy igazán jó kandallótól. Youtube video az üzemelésről

Füst elvezetés

Lényeges nem a fa fog elégni hanem 80-85 %-ban a fából keletkező fagáz. Fatüzelésű kazánnál lehetőségünk van primer és szekunder levegőt is állítani a tökéletes égéshez.Ugyanígy a kandallóknál is szükséges ezekenek az állítási lehetőségeknek a megléte. Ha jó hatásfokkal égetjük el a fát a kéményünkből szinte alig jön ki látható füst.

Ennek következő feltétele az optimális kéményhuzat is. Ezt kézzel és füstcsappantyúval nem tudjuk pontosan beállítani mert folyamatos szabályozást igényelne az égési levegő beáramlásával arányosan. És hogy lássuk miről van szó egy 5m-es és egy 10 m-es kémény huzata között jelentős különbség van.A kazán vagy kandallógyártó nem fogja tudni nekünk milyen magas és milyen átmérőjű kéményünk van.Egy nagy átlagos adat közé méretezi a kéményhuzatot a kandallóin. Ezért az optimális égéshez szükséges kéményhuzatot nekünk kell beállítani.Mivel lehet beállítani? Egy nagyon egyszerű eszközzel amit szinte senki sem szeret beépíteni mert túl egyszerű és olcsó.Ezért  mindenki felesleges alkatrésznek tartja.Pedig a használatával köbméternyi fát tudunk megtakarítani. Ha nem méretezzük a kéményhuzatot a kémény egyszerűen kiszippantja a kandallóban keletkező hőt a szabadba. Ami ezáltal nem tud hasznosulni a kandalló égésterében. De lássuk ezt a nagyszerű terméket

Ennek feltétele a száraz fa ami max 20% nedvességtartalmú fát jelent.Korábban írtam a nagy gyantatartalmú fákról (fenyő, gyümölcs fák) ezeket faelgázosító kazánban égethetjük de figyeljünk a lerakódásra mert kéménytüzhöz vezethet ,kandallóba cserépkályhákba vagy vegyestüzelésű kazánban inkább teljesen kerüljük . Könnyen be kormolják a  cserépkályha és a kémény járatait ami teljes elzáródáshoz is vezethet.A vegyestüzelésű kazánban elégetve is kormolják a füstelvezető rendszert és fokozott a kátránylerakódás is.

Kazánvédelem

A kazán védelmét szolgáló termosztátos keverő szelep igazából amit szinte sehol nem építenek be. Ennek az lenne a feladata , hogy a visszatérő vizét 63 fok alatt ne engedje be a kazánba mert ezek a fagázból kicsapódó fakátrány és a savak tönkreteszik a kazán égésterében lévő alkatrészeket. A savak és a fakátrány 63 C° fok felett már nem tudnak lecsapódni és ezzel a korrózió megelőzhető lenne. Tapasztalt faelgázosító kazán gyártók ezért is kínálják termékeiket saválló elgázosító térrel és a garancia is csak kazánvédő szeleppel érvényes.

Ismertebb gyártók az ESBE és a Ladomat.

Az ESBE szivattyúval és anélkül is gyártja a háromjáratú szelepet. Ladomat egybe építi egy kompakt tömbbe a keringető szivattyúval , hőmérővel a készüléket. Ez a készülék tulajdonképpen addig nem enged be a visszatérőn vizet amíg az el nem éri a megadott hőfokot. Cirkuláltatja a kazánban a vizet és csak a tűztér felfűtése után enged ki előremenő meleg vizet illetve keveri be a visszatérőt 45-63 C°fokra.

Ezzel a kátrányosodás-száraz fa esetén- gyakorlatilag megszüntethető. Ha a fakátrány a kéményben is lerakódik az kéménytűzhöz is vezethet. Ez élőben elég félelmetes.

Tűzterek bekötését fűtési rendszerekbe én lehetőség szerint nyitott tágulási tartállyal érdemes csinálni. Ha zárt rendszerünk van tegyünk meg mindent a kandalló vagy kazán biztonságos hőelvételével kapcsolatosan tehát használjunk szünetmentes tápot esetleges áram kimaradás estére , hogy a keringetőszivattyúnk ilyenkor is tudjon üzemelni.

A tűzterek nem mindegyike alkalmas zárt rendszerbe való bekötésre. Vásárlás előtt olvassuk el a bekötési javaslatot amit a tűztérhez adnak.

Ha magas hatásfokú rendszert állítunk össze