PADLÓFŰTÉS
A PADLÓFŰTÉS ÉS PARKETTA EGYÜTTES ALKALMAZÁSA
I. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának vizsgálata
BEVEZETÉS
Az energia-megtakarítás és a nagyobb komfort igénye elősegítette a
padlófűtés elterjedését. Az elterjedéssel egy időben jelentkeztek a fűtött
felületek burkolásának problémái. A padlófűtéssel egybeépített aljzatra történő
parkettázásnál a hagyományos faburkolatok lerakásának követelményein túl
azonban további előírásokat is be kell tartani. Mind a burkolóanyagokkal, mint
az alkalmazott fektetési technológiával szembeni követelmények eltérnek a megszokottaktól.
2. A padlófűtés és a fa padlóburkolatok együttes alkalmazásának
követelményrendszere
Összefoglaljuk a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során betartandó
előírásokat. Ezek az előírások értelemszerűen a műanyagcsöves, vízfűtéses
és öntött esztrich réteggel készített, Magyarországon gyártott rendszerre
vonatkoznak. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának
követelményrendszerét három részre célszerű osztani:
-tervezési,
-kivitelezési,
-üzemeltetési előírásokra.
2. 1. Faburkolatú padlófűtéses felület tervezésének előírásai
a.
A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a parketta alapvetően
hőszigetelő. Ezért 15 mm-nél vastagabb és rossz hővezető-képességű
lágy lombosok és fenyők alkalmazását kerülni kell. Legalkalmasabb parkettatípusok a
többrétegű parketták ( TRIO, DUOFloor, lamellaparketta (10 mm) vagy él kötegelt parketta(15 mm–nél vékonyabb).
b.
Tömörfa parketták maximum 15 mm vastagság mellett legfeljebb 120
mm szélességű elemeket tartjuk megfelelőnek padlófűtésre.
Nem ajánljuk padlófűtésre a bükk, európai juhar, gyertyán fafajokból
készült parkettákat , sem tömör fa sem többrétegű kivitelben.
c.
A beton és a parketta közé fólia vagy szigetelőfilc-mely a hagyományosan lerakott parkettáknál követelmény-nem kerülhet.
d.
A felhasznált valamennyi segédanyagnál a vivőági hőmérsékleten
hőállónak, öregedésre érzéketlennek kell lenniük.
e.
A fűtőcsövek közti távolság ne haladja meg a 150 mm-t, mert ez által a parketta felületi hőmérsékletének eloszlása kedvezőbb lesz.
f.
Fűtőcsöveket teljes felületre le kell rakni, még ha ezt a hőigény nem is indokolja.
g.
Mivel korlátozott a padlófelület hőleadása, a helyiséget akár pótlólagosan is hőszigetelni kell. Hőszigetelés értékeinek el kell érni az újonnan épült épületek hővédelmének minimális követelményeit.
h.
A fűtést úgy kell tervezni, hogy a vivőági vízhőmérséklet ne lépje túl még a leghidegebb napokban sem az 45-50°C-t. Ajánljuk a hőplomba beszerelését a rendszerbe.
i.
A parketta felületi hőmérséklete (talphőmérséklet) sohasem lépheti túl a 28 °C-t, mint hőfiziológiai korlátot.
j.
Az esztrich minimális vastagsága a fűtőcsövek felett nem lehet kevesebb 45 mm-nél. Ajánlott a 60 mm.
2.2. Kivitelezési előírások
a.
A legtöbb probléma a nem kellően kiszárított esztrichre történőparkettázás miatt következett be. Az esztrich nedvességtartalma irodalmi adatok szerint nem haladhatja meg a 1,8 %-ot.
Tapasztalatunk szerint a 1,5% az optimális.
b.
A felfűtést az esztrich bedolgozását követő betonkötés befejeződése után szabad megkezdeni. A felfűtést legalább 50°C-on illetve a tervező által megengedett maximális értéken kell végezni a mellékelt leírás szerint. A fűtés bekapcsolása után a víz hőmérséklete naponta 10 °C-al emelhető.
c.
A leragasztás egyértelműen csökkenti a betonesztrichen és a parkettán kialakuló hő hídat. Leragasztás esetén oldószeres, rugalmas(kaucsuk tartalmú) vagy poliuretán vagy hibrid polimer ragasztót kell használni. A leragasztást követően a ragasztó használati utasításában leírt pihentetési időt be kell tartani. A hőhíd kicsi, ezért azt javasoljuk, hogy a
kiszárított esztrich rétegre önterülő aljzatkiegyenlítőt kell felhordani.
Ennek kiszárítása után teljesen sík és így jó hőátadást biztosító felületet kapunk.
d.
A fal és az esztrich ill. a fal és a parketta között és az 50 m2-nél nagyobb helyiségekben középen tágulási hézagot kell hagyni.
2.3. Üzemeltetési előírások
a.
A padlófűtéssel egybeépített parkettázott helység relatív páratartalma nem csökkenhet 45 % alá. Száraz levegő kialakulásakor mesterségesen pótolni kell a hiányzó légnedvességet.
b.
A felfűtés és a lehűtés mindig fokozatosan menjen végbe, így elkerülhetők az esetleges feszültségek. Az 5 napos fokozatos átmenetet mindig be kell tartani.
c.
Az előremenő vízhőmérsékletnél hőhatárolót kell beépíteni, hogy semmiképpen ne lépje túl a megengedett értéket.
d.
A takarításnál a bő vizes felmosást kerülni kell, mert ezek a rendszerek
érzékenyebbek mindennemű nedvességváltozásra.
Következtetések, javaslatok
A padlófűtés és burkolóanyaga egy egységet képez, külön nem szabad vizsgálni őket. Egyik részen történő változás a másik részre is kihat. Ezt a tervezésnél és a kivitelezésnél is figyelembe kell venni.
A padlófűtés és a fa padlóburkolat összeegyeztethető egymással. Azonban a
tervezéskor és a kivitelezéskor figyelembe kell venni, hogy parketta kerül a felületre. A parketta ilyen konstrukcióban történő lerakása szakértelmet igénylő munka, csak e téren jártas szakemberek végezzék.
A fűtött padlófelület általánosságban burkolható parkettával, de csak az arra
alkalmas típusúakkal ( 2.1./a-b. pont).
A betonesztrichből kiáramló hő nem teszi tönkre a parkettát.
A megfigyeléseink során semmiféle károsodást nem észleltünk az előírások
maradéktalan betartása esetén.
Padlófűtés előkészítése
Felfűtési folyamat leírása:
1. nap felfűtés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
2. nap felfűtés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
3. nap felfűtés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
4. nap felfűtés + 50 °C előremenő vízhőmérséklet
( illetve a tervező által megengedett max. érték)
5.-től 15. napig fűtés a megengedett max. előremenő hőmérséklettel, éjszakai
szünet nélkül
16. nap fűtéscsökkentés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
17. nap fűtéscsökkentés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
18. nap fűtéscsökkentés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
19. nap Nedvességmérés (betonréteg esetén 1,8 % , CM-módszerrel)
A CM-módszerrel történő nedvességméréshez kérje a parkettázást végző szakember segítségét. A tervező a felület nagyságától függően jelöljön ki
nedvességmérési pontokat, és a CM méréshez a mintákat ezen helyekről kell venni.
Amennyiben a fűtéscsövek a betonréteg közepén helyezkednek el, a lehűtési szakasz után 5 nap szünetet kell tartani. Ezt követően meg kell ismételni a felfűtési procedúrát. A következő felfűtési és lehűtési eljárás az 1-4. és a 16-18. napok között előírtak szerint történt meg.
Parketta lerakására alkalmas állapot elérésekor a munkálatokat 18 °C betonhőmérséklet (25 °C előremenő vízhőmérséklet) és 65 % alatti légnedvesség esetén lehet kezdeni.
Amennyiben a betonnedvesség nem megfelelő, a fűtést tovább kell folytatni 40°C-os előremenő vízhőmérséklettel a lerakásra alkalmas állapot eléréséig,ismételt nedvességméréssel.Abban az esetben, ha a lehűtés befejezése után és a parketta lerakásának kezdete között 7 napnál hosszabb szünet következik be, a felfűtést 40 °C-os
előremenő hőmérséklettel meg kell ismételni, legkevesebb 2napig. Eztkövetően ismételt nedvességmérést kell végezni.A felfűtési és lehűtési folyamat során, szabályos időközönként rövid idejű szellőztetést kell végezni.A kiszárítási folyamat során a betonfelületen nem volt építőanyag vagy más, a felületet takaró anyag.Az eljárás max. 80 mm vastag betonrétegre vonatkozik.A leírás szerinti kiszárítási eljárás a biztonságos nedvességtartalom eléréséhez szükséges minimális időszükségletet tartalmazza. A kiszárítási folyamat meghosszabbítása az elérni kívánt biztonságot javítja.
Padlófűtés alkalmazása esetén a parketta felület megengedett maximális
hőmérséklete 28 °C. A hőmérséklet túllépése a keményfa felület jelentős
károsodását vonja maga után.Fontos, hogy a fűtési rendszert folyamatosan, nagyobb hőingadozás nélkül üzemeltessük. Amennyiben mégis lekapcsolják vagy csökkentik teljesítményét a visszafűtést csak fokozatosan szabad megtenni.A fűtési szezonban kérjük fordítson fokozott figyelmet a természetes faparkettával burkolt helyiségek megfelelő légnedvességének biztosítására, mely különböző párásító eszközökkel oldható meg. Az alacsony, 45% alatti légnedvesség a faanyag káros kiszáradásához vezet. Ennek következtében az egyes elemek, illetve a lamellák között rések keletkeznek. Súlyosabb
esetben az egyes lamellák felválása is előfordulhat. Az alacsony légnedvesség káros az egészségre is.Fűtési szezonon kívül vagy bármely okból amennyiben a légnedvesség
tartósan 60% fölé emelkedne nedvességet kell kivonni a helység levegőjéből,
mert a tartósan magas páratartalom a faanyag dagadásához, deformálódásához, extrém esetben a parketta púposodásához vezethet.A fentiek miatt javasoljuk, hogy a parkettázott szobában helyezzen el páratartalom mérőt.
